Soha nem ő kell
Háromnegyed óránk van az esőig, Ez meg a Koronázótér. Nem így hívják valójában, De ha...
Irodalom
Soha nem én kellek
Most már végtelenített út lesz a tranzit, Nyílegyenes, mint az érvek: majd a következő, Ha...
Portrék kertekben és út mentén
Meggyvér, sziromhab, kékes árny A délutáni dombokon; szomorúságcsöpp, Didergés, kiköpött nimfaarc És pihenni nem hajlandó...
Kijutni élve
Talán arról szólt az egész, hogyan fordult jóra minden. Ekkor már három napja feküdt azon...
Tájvers
Kopár ág rajzát sebzi az égbe más finom mondata, s a tudat, hogy attól finom,...
A nosztalgia
Azon a régi vacsorán három pár, és egy magánzó. Baráti társaság, bár titkon mindenki méreget....
A házastársi hűség
„Én csak egy verselő háziasszony vagyok”, mondta, és közelebb húzta magához az egyik gyerekét. Nem...
A magányállandó
Ezek az elhízott, szétomló férfiak egykor fürtös fiúk voltak a szomszéd padból és szépek. Ma...
A címlapfotó
A címlapinterjú magaslatából minden kitérő, minden süket délután a helyére kerül. Senki se mondja ilyenkor:...