Az én komám
Az én komám ejszen a legérdekesebb ember a zegész világon. Ha kell, dógozik es mint...
Irodalom
Várakozás
Várunk, persze várunk. Az csak természetes, hogy várunk. De mire? Nem tapsra, gyenge poén, hagyjuk....
Nyugalom
Légy nyugodt, izgalomra semmi ok. A dolgok majd rendeződnek. Megtalálják helyüket egymás mellett, fölött, alatt....
Festői sors
Apró pelyhekben hullott a hó a városban. Abban a városban, amely lehetne akár egy egyszerű...
Vizsga
A Székelyföld „fővárosában”, Marosvásárhelyen, a színészjelöltek az egyetemes színházművészet és drámairodalom történetéből vizsgáznak, a 20....
Szurokisten gyermekei
1. Köztetek maradtam én fehér Üldözött – kegyelemkenyér; Köztetek egy sem érti meg, Ha az...
Szeptember (Elég az elégiából)
Bekötött szemmel jár-kel a morcos szerencse, annyira természetes így, mint amilyen türelmetlenül a haldokló kíváncsi...
Három tanka
1. Egy repülőgép gyomrában elszabadul, gurul, gurul a restaurálásra szánt korabeli fahintó. 2. Megtermett, derék...
Hűlt helyek
1. Gyurmavégzetű valóság, felkelő napom sorskanóca. Elvétett dobás nyoma a szürke falon, épp pályára áll....