Megosztom
lassú kövek
ijesztően mozdulatlan minden.
úgy fekszik a földön, akár a köd.
még a földrögök is tökéletesen
illeszkednek a bordái közé. talán
madarak valahol. és az ajkaiba
harap csak. már lassan abban
sem biztos, hogy most ő szuszog
vagy a füvek. szemei lassú kövek,
amelyek egyetlen csobbanás
nélkül süllyednek a vízfenékre.
megül a dér a hajszálai közt,
és most fél, iszonyúan fél, mert
eltörött a vonalzó, és hogy
fogja így megmérni az éjszakát?