Kulturális folyóirat és portál

VAR okt 46_47_a nepmese 1

2023. január 15 | Fried Noémi Lujza | Kultúra

A népmese mindent ismer

Nemzetközi mesefesztivált szervezett szeptember végén a nagyváradi Zöld Berek Egyesület, a Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál mintájára. A székelyföldi fesztivál megálmodója, Szabó Enikő alkotó-fejlesztő meseterapeuta augusztus végén már járt Nagyváradon, és itt az alapítvány székhelyén, illetve a Gheorghe Șincai Bihar Megyei Könyvtárban is mesélt.

Szabó Enikő dolgozott újságíróként, írt könyveket, tanít, önismereti csoportokat vezet, és mesél, valahányszor és valahol csak szükség van erre. Nem volt az életében törés, ami miatt hivatást változtatott volna, hogy mesélő és meseterapeuta legyen, tudtuk meg tőle. Mint mondta, mindig is mesemondónak tartotta magát: „Én örök életemben meséltem, mert nekem is meséltek, mikor kicsi voltam.” Ha édesanyjuk vagy nagyapjuk épp nem ért rá, testvérével meséltek egymásnak, testvére, Karda Zenkő ma meséskönyveinek illusztrátora is.

A mesehallgatás és mesemondás egyébként nagyon jó megtartó lelki közeg. Létezik egy úgynevezett mesehallgatási transz: a mesét hallgató figyelme fókuszálódik, ő maga eközben ellazul. Ez például a gyermekeken jól látszik, amikor tátott szájjal és tágra nyílt szemmel hallgatják a mesét. Ilyenkor az agy harmonikus állapotba kerül, magyarázta Szabó Enikő.

A mesemondásnak is számtalan irányzata van, ő a Metamorphoses meseterápia művelője. Eszerint minden élethelyzetnek megvan a mesebeli párja, s a mesék elindítják azokat a folyamatokat, amelyek segíthetnek egy-egy adott helyzetben. Nem kedveli azokat az embereket, akik „megmondják a tutit”, ezért ő sem szeretné ezt tenni, szögezte le Szabó Enikő. Ő ráadásul különböző helyzetekben, különböző korú embereknek mesél, s úgy véli, nincsenek olyan sémák, amiket mindenkire rá lehetne húzni. A folyamat egyharmada függ tőle, egyharmada a befogadótól, egyharmada a mesétől, tette hozzá.

Az alkotó-fejlesztő meseterápiának gyermekeknél megelőző szerepe is van, a felnőtteknél már az elakadás meghaladása a cél. Nem didaktikusak ezek a foglalkozások, a meséknek nincs mindenkire érvényes tanulságuk. Mindenkinek a neki szóló mondanivalót kell meghallania, észrevennie a mesében, épp ezért a foglalkozásoknak önismereti és önfejlesztő szerepük van. Nem a szakember mondja meg tehát a hallgatóságnak, mit gondoljanak, sőt a felnőttek maguk is elmondják a maguk meséjét. A lényeg, hogy a különböző foglalkozások mind-mind a népmese köré épülnek. Szabó Enikő egyébként egyenlő arányban dolgozik gyermekekkel és felnőttekkel, s nőknek szóló önismereti csoportokat is vezet dr. Kádár Annamária pszichológussal közösen.

Szabó Enikő azt is elárulta, hogy csak népmeséket mesél újra, a magyar mellett más népek meséit is. Mostanában a Petőfi-emlékévhez kapcsolódva a költőről szóló legendákat mesél. Az írásból most kicsit visszavett, tette hozzá, legutóbb a Hétszépség hét tudománya – Mesék a nővé válásról című kötete jelent meg. „Ebben például a női szépségek és tudományok jelennek meg. Nekünk nem kell befeszülnünk, hogy olyan vitézek legyünk, mint a férfiak, hanem magunkban kell ezeket a női princípiumokat megtalálnunk.”

A mesélő tapasztalata szerint „a népmese mindent ismer. Olyan modern világban élünk, amelyben egyetlenegy új problémánk sincs, mondjuk, a háromezer évvel ezelőttiekhez képest”. Sőt a patológiákat is ismeri a népmese; van olyan is, amelyben a ma vásárlási kényszernek nevezett kórkép jelenik meg, vagy a depresszióba esés és az abból kivezető út, az úgynevezett láncmesékben pedig egy pánikroham mintázata jelenik meg. Minden helyzetnek vannak felismerhető mintázatai, például a háborús helyzet és a világjárvány mintázata különbözik, de mindkettőben megjelenik a félelem, a szorongás, az élet-halál harc. Ezeknek a kezelésében azok a mesék segíthetnek, amelyekben megjelennek ezek a mintázatok.

Egyébként a Zöld Berek Egyesületnek sem újdonság a mesemondás. A Zöld Berek vezetője, Szabó Piroska 2020-ban iratkozott be egy mesemondó programba, annak az egyik koordinátora Szabó Enikő volt, innen az ismeretségük. A nagyváradi mesefesztivált szeptember 25. és október 1. között tartották meg, október 1‑én a gyermekotthonok lakóinak szerveztek programot. Többek között meghívták Danny Bain amerikai zenészt és mesemondót, aki afrikai ritmusokkal és dallamokkal kíséri meséit, Bajzáth Mária magyar mesepedagógus pedig a sikerkompetenciákról tartott előadást. Az adományokat jótékony célra fordították.

Nyitókép: Szabó Enikő. Fotó: Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál Facebook-oldala

(Megjelent a Várad 2022./10. számában)

 

Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu