Kuncz Aladár, a szépíró és értekező
A Kuncz Aladár életműsorozatot mutatta be a VII. HolnapFeszten Boka László irodalomtörténész, a sorozat szerkesztője, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, valamint H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatója. Sok érdekesség hangzott el a szépíró, az irodalomszervező és az értekező Kuncz Aladárról.
2014-ben kezdődött a Kuncz Aladár Összegyűjtött Munkái elnevezésű életműsorozat kiadása az Országos Széchényi Könyvtár tudományos műhelyei és a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó együttműködésének jóvoltából. Boka László elmondta: azért ötlötték ki e sorozatot, mert az életmű eleddig feltérképezetlen volt. Minden kötet esetében nóvumok, kuriózumok kerültek elő. Lelkes és hozzáértő csapat dolgozik e könyvek megjelenésén, tréfásan szólva ők a „kunczogók”. A legutóbbiak, az 5. és 6. kötet az idén jelent meg. Sok-sok szerkesztői, filológusi munka szükséges e kiadványok tető alá hozásához. Mindenik kötet tartalmaz jó néhány újrafelfedezést, pontosítást, több tisztázatlan kérdés megoldása teszi értékessé a sorozat valamennyi kiadványát.
A főmű, a Fekete kolostor című regény az első világháborús centenáriumhoz köthető. 2014-ben ugyanis, amint azt az OSZK honlapján is olvashatjuk, volt száz esztendeje annak, hogy Kuncz Aladárt, a neves írót, szerkesztőt, kritikust és műfordítót, a francia kultúra elkötelezett hívét az első világháború kitörése után, de még azelőtt, hogy háborús állapot állt volna fenn Ausztria–Magyarország és Franciaország között, a többi, Franciaországban tartózkodó magyarral együtt internálták. Bár Kuncz a „nagy háború” kitörésekor immár sokadik franciaországi vakációján tartózkodott, egyik pillanatról a másikra az ellenséges hadviselő állam polgáraként nemkívánatos elemmé vált, sokakkal együtt.
E centenáriumig nem történt meg Kuncz Aladár teljes életművének összegyűjtése és kiadása. Ezért fontos és hiánypótló e könyvsorozat, amely természetesen a Fekete kolostor megjelentetésével kezdődött. Egy márványdarab – novellák, karcolatok, tárcák, jegyzetek, dráma címmel jelent meg a sorozat második kötete. Ezt követte az író kolozsvári regénye, a Felleg a város felett. A harmadik kötettel lezárult a szépíró Kuncz életműkiadása. Következhetett az értekező, kutató pálya bemutatása. A negyedik kötet a Monográfiák, amelyben megtalálható a Toldy Ferenc című értekezése, továbbá A magyar irodalomtörténet elméletének és módszerének fejlődése Toldy Ferenc óta című nagyívű munkája. Az ötödik és hatodik kötet, a már említett idei megjelenések, a Kritikák, portrék, tanulmányok címet viseli. Hátravan még az író levelezéseinek kiadása.
Boka László szólt arról, hogy sokan csupán két dolog miatt ismerik Kuncz Aladárt: a Fekete kolostorért és az irodalomszervezői, kanonizálói munkájáért. Ám ezek mellett ne feledkezzünk meg az értekező Kuncz Aladárról sem. H. Szabó Gyula megemlékezett Jeney Éváról, aki a 2015-ös Fekete kolostor kiadását gondozta, azóta sajnos távozott az élők sorából. Ez a Fekete kolostor-megjelenés az eddigi csonka és sokat cenzúrázott kiadások után mindmáig a legteljesebbnek mondható változat. H. Szabó említést tett arról, hogy a Felleg a város felett voltaképpen egy befejezetlen szimfónia, egy tervezett, el nem készült regénytrilógia része volt. Kuncz Aladár éppen csak kitette a pontot a regény végére, amikor megbetegedett.
A 2016-os kiadás egyik érdekessége, hogy az eredetileg trilógiának szánt regény korábban el nem készültnek hitt második és harmadik részeihez tartozó szövegeket is tartalmaz.
A kiadóigazgató szerint Kuncz e regényének sok rokon vonása van Bánffy Miklós Erdélyi történetével. Hozzátette: amúgy Kuncz Bánffy biztatására jött vissza Erdélybe. Bánffy arisztokrata volt, Kuncz pedig ízig-vérig polgár. Érdekes tükörképe egymásnak a két alkotó. Valószínűleg még Kuncz franciaországi internálása előtt találkozhattak. Bánffy a mágnásokkal meglehetősen kritikus és elutasító volt, ám akiben megérezte a szellemet, azzal rokonszenvezett.
H. Szabó Gyula mesélt Kuncz Aladár bátyjáról, Kuncz Ödönről, aki jogtudós volt. Memoárjában megírta a család történetét is. Édesanyjuk tizennégy gyermeknek adott életet. Hat gyermek korán meghalt, nyolcan nőttek fel, három leány és öt fiú. Édesanyjukat is korán veszítették el. Édesapjuk, Kuncz Elek nevelte föl a gyermekeket. Kuncz Ödön visszatekintésében a diákéveket, az egyetemi életet, a hónapos szobák világát is fölelevenítette, sok pajkos fiútörténettel fűszerezve az emlékiratot.
Boka László hozzáfűzte: az öt Kuncz-fiú közül Aladár lett a leghíresebb. Korai halála megszakasztotta irodalmi munkásságát. Három fontos intézmény volt az életében: a budapesti egyetem, az Eötvös Collegium és a Nyugat szerkesztősége. Publicisztika és tanítás. Tanügyi reformot akart Magyarországon. Úgy gondolta: ideje lenne igazán irodalmat tanítani – és nem irodalomtörténetet. Kivette volna a tananyagból azokat, akik elrettentették a diákokat az irodalomtól. Életművének tetemes hányada az értekező Kuncz Aladáré. Internálótáborba kerülése előtt is, majd utána is jelentős munkákat tett le az asztalra. Óriási szerepe volt a marosvécsi találkozók létrejöttében. Kuncz afféle kibékítő szereppel is bírt: össze tudta hangolni a különféle platformokat, megerősítve az erdélyi magyar irodalom létjogosultságát. Német és orosz irodalommal is foglalkozott. Több nyelven olvasott és írt. Munkái irányjelzőket kínálnak.
Az irodalom szólt továbbá arról, hogy kétféle transzilvanizmus létezik. Az országtranszilvanizmus Erdélyt különálló politikai és kulturális entitásként képzeli el, ennek a szemléletmódnak Kós Károly volt a legjelentősebb képviselője. A tájtranszilvanizmus felfogása szerint Erdély a magyar kultúrának egy sajátos része, egyedi jelleggel bír, de ez nem jelent elszakadást az összmagyar irodalomtól. Kuncz Aladár is ezen összmagyar egység híve volt.
Ehhez kapcsolódva H. Szabó kifejtette:
újra meg újra érződik, hogy Kuncz szellemisége támpont.
Az erdélyi irodalomnak szerencséje, hogy Kuncz a Nyugat folyóirattól indult. Az európai kultúrához szorosan kötődő ember lett az erdélyi magyar irodalom fő kanonizátora, akinek röntgenlátása volt, és nem ideológiai szempontokat vett figyelembe, hanem az alkotások irodalmi értékét ítélte meg. Áldás volt nekünk Kuncz Aladár tevékenysége. Éppen ezért tovább kell keresgélni az életművében. Izgalmas kaland e könyvsorozat.
Képünkön: Boka László és H. Szabó Gyula az Ady Endre Emlékmúzeumban
A szerző felvétele
A rendezvény szervezője a Holnap Kulturális Egyesület és a Várad Kulturális Folyóirat volt, támogató a Communitas Alapítvány.