Kulturális folyóirat és portál

gyongyi

2019. október 3 | Tóth Gábor | Művészet

Istenkeresés és falevélélmény

Ujvárossy Kerekes Gyöngyi képzőművész beszélt közeljövőben megjelenő albumáról, művészetének korszakairól a VII. HolnapFeszten. Beszélgetőtársa Szűcs László, a Várad Kulturális Folyóirat vezetője volt.

 

Elsőként textilművészeti mivoltához köthető munkáiról mesélt vetítettképes előadásán Ujvárossy Kerekes Gyöngyi az Ady Endre Emlékmúzeumban. A nyolcvanas években vezető művészeti ág volt a textil, ám mostanság eléggé elhanyagolt ez a fajta artisztika.

A napokban nyomdába kerülő album időrendi sorrendben halad, bepillantást engedve az alkotó különféle korszakaiba, nyomon követhető a művészi fejlődés, kisebb-nagyobb változások, motívum- és technikaválasztások. Mesélt arról, miként ihletik meg a falevelek, virágok. Egy-egy falevélélménynek több olvasata is létezik. Jó néhány alkotásán íriszeket jelenített meg, nagyon szereti a nőszirmot. Herbárium sorozata nem más, mint az egyensúly keresése.

Előfordult, hogy épp egy ajándékba kapott piros cserge volt az ihlető, s darabokra vágva készített belőle mandalaszerű kreációt. Visszatérve a falevél-motívumhoz, hangsúlyozta: fontos, hogy milyen élményekből táplálkozik az ember. Ujvárossy Kerekes Gyöngyi kertes házban nőtt fel, s az akkori gyermekkori élmények nagy hatással voltak rá. A kertben élte meg az első természeti spiritualitást, a minden egy élményét. A falevél meditációs objektum, ami kapcsolatot teremt magasabb szférákkal.

Szóba került az időtállóság témája. Cél-e, hogy az alkotás megmaradjon? A faleveles munkák a mulandóságról, az elmúlásról szólnak. Ez is egyfajta istenkeresés. A figurális istenképet nem érzi magáénak. Végtére is egész művészete az istenkeresésről szól. Ami a lényeg: a gondolat megmarad, válaszolta a művésznő Szűcs László kérdésére.

A hamarosan megjelenő album összegzés. Szerette volna együtt látni a különféle alkotásokat, egyúttal visszatekinteni harminc évre és megmutatni mindezt a közönségnek. Ujvárossy Kerekes Gyöngyi elmondta még: férje, Ujvárossy László extrovertált, szangvinikus alkat, míg ő visszahúzódó, melankolikus típus. Ez így jó páros, kiegészítik egymást – fűzte hozzá mosolyogva.

Mesélt arról is, nemcsak a természet bizonyul jó inspirációs forrásnak, hanem az olvasmányai. Sokat foglalkozik keleti kultúrákkal, vallásokkal is. Keresgélte, melyik vallásnak milyen az istenképe. Mint mondta, a kínai univerzum, a Ji king fantasztikus. A változás az egyetlen állandó – e gondolat nagyon megérintette. Isten mindenhol ott van. Imádkozhatunk bárhol. Ami a mindennapok megélését illeti: az örökkévalóság felől is nézhetjük magunkat, életünket. Az alkotó munkái önnön lelki fejlődését is tükrözik. A sakktábla szimbolikája ugyancsak megtalálható Ujvárossy Kerekes Gyöngyi művészetében. Fény és árnyék vagyunk. Te én vagyok – ami azt jelenti, lépjünk túl az egónkon. A sorsok egymásból jönnek. Meg lehet keresni azt, ami visszavezet spirituális mivoltunkhoz.

Csendképeit Eckhart Tolle Megszólal a csend című könyve ihlette. Chopin noktürnjei ugyancsak alkotásra késztették a művésznőt. A háromszögek, körök pedig az alkotó álmainak világa.

Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu