Kulturális folyóirat és portál

2013. december 26 | Balázs Tibor | Irodalom

VIP karácsony 2013

A Mennyek Országából kizsuppolt Angyal
félve néz körbe, szégyelli csupaszságát, meg azt,
hogy egy másik versemben reszketegen ült a
hófényes faágon. Meglehet, ezért van itt, itt
a Pece-parton, meg itt, a Szajna-parton, itt,
ebben a mai versöbölben, ahol e két folyó
egybetorkollik. Nem kérdezek semmit az Angyaltól,
nem tudhatja ő, merre van most négy gyermekem,
ebben az Adventben épp merre csámborognak,
nem zaklathatom most ilyen illetéktelen,
otromba kérdésekkel. Talán a Pilisben vannak ők,
tán Nagyváradon, ahol van még egy szobám,
valamilyen szakralitásban szoronganak, mint
a Kierkegaard, egy házban, melynek köveit magam is
cipeltem, raktam, illesztgettem az ezredfordulón, hogy
legyen nékik hajlékuk, hogy hajlékunk legyen, ahová
beköszönthet az adventi csend, az adventi öröm, már
mondanám: szeretet, de látom a reszkető Angyal
szemén a rosszallást. Mert vagy az advent
önfeledtsége, vagy Apa. De Apa hol van?
Ott maradt Dudussal a Szajna-partján, amikor
kiszerelték gyermekéből a halált…?!
Elfeledett arról a helyről elmozdulni, ahol a halálok
halálát vájták, kaparták, szaggatták, tépték ki a 12 éves
Dudus testéből francia orvosok, professeur Michel Zerah?
Ott maradt Apa ezzel a halállal a kezében, nem tudja,
hova tegye le, mely szentélybe helyezze, mely kapualjba
dugja, mely szülőotthon bejáratához lopja be, mely kukába
eressze, oui, Monsieur, non, Monsieur, nem, ide aztán ne,
mi karácsonyozni készülünk, ide ne rakja azt a fertőt,
azt a gyehennát, ne ide, itt ünnep van, itt buli,
nagy szeretetbuli készül, mit szorongatja kezében ezt a
bűzös valamit, nem érzi, mondja, maga nem érzi ezt a
förtelmes szagot?! De Monsieur! Itt most szeretet van,
itt a nagycsalád, meg a kiskarácsony, nem, Uram, Ön
ide most nem jöhet ezzel a kénköves illatárral, itt
gyermekei fürdenek az adventi szeretetben, itt a
Zsófi van (szeretetben), Fókácska, ahogy Ön nevezte el
hajdan, január 2-án lesz 20 éves, már arra is készülni kell
lélekben, érti, felfogja ezt Ön, Monsieur? Itt a Tibi van
(szeretetben), Töpike, ahogy becézte valamikor,
most országos első az íjászatban, az ő keze nem
remeghet meg attól a bűzbombától, amit oly esetlenül
és szánalmasan tart a kezében, itt a Borika van
(szeretetben), Bóbita, ahogy Ön becézgette még három
éve, otthon, ő még kiskorú, még csak 13, mit kezdjen ő
most ebben az adventi csodában ezzel az Ön kis
meglepijével, és itt Andriska van (szeretetben),
Dudus, na ezt a becenevet vajon kitől kapta?
Szenteste lesz 15 éves, nem kell neki
ez az ereklye önnön testéből, privát halálából és
feltámadásából, ahogy az a párizsi Necker Kórházban
történt 2010. október 31-én éjfélbe hajlón,
egy nappal a fenséges Halottak Napja előtt,
Párizs városában, ahová Ön vitte ki, rohammentővel,
váltósofőrökkel, összespórolt pénzén, holmi saját tőzsdén
gyártott életváltóval, csupa ünnep van itt, most meg
Advent, várakozás, és a Mama van itt (szeretetben), Zsuzsa,
menjen, tűzzön el innen azzal a micsodával, halállal,
non, Monsieur, érzékelték a detektorok, Monsieur,
ezzel az Air France-ra, pardon, föl nem szállhat,
a Taromra sem kap engedélyt, domnule doctor, vá
cerem scuze, mit szorongatja, mit gyűrködi, mihez kezd
vele, netán valami biznisz, a Malév sem szállíthatja,
dr. Balázs Úr, megértését kérjük, Ön
PhD, meg kiadóigazgató, meg költő, ennyit fölfoghatna,
ezzel nem lehet repülni, ezzel a halállal, a terrorizmus
korszakában, bármikor robbanhat, nincs hozzá pontos
szakmai leírása, nem ismerhetjük a természetrajzát,
nem találhatjuk ki a hatástörténetét, az Angyal is
csak ül és bambul, most meg advent van, most nem
az Ön apró-cseprő kis dolgaival foglalkozunk,
nem az Ön apró-cseprő kis halálcsomagja a mi dolgunk,
mi most a szeretet ünnepére készülünk, a Kisded
eljövetelét várjuk pilisi házunkban, meg a nagyváradi
blokklakásban, a Tavirózsa negyedben, lám, hirtelen
megugranak növésükben a Pilisben a karácsonyfák is,
mielőtt fejsze vettetne a tövükre, de hisz érti, Monsieur,
ez ünnep, ezt nem lehet összepacsmagolni azzal a
lüdérces akármivel, a Félixfürdőről a Pece-part
fölé fúj a szél egy hóval bepilinkézett tavirózsát
szürreális égi dísznek, hát ezeket a természeti képeket
és biblikus jelenéseket nem maszatolhatja össze
azzal a feslett sárgával, azzal a halálsárgával, érti?!
Fogja már fel, maga állat! Maga mocsadék, az ünnep
szentségét tenné tönkre, az ünnep magasztosságát,
meghitt perceinket, érti e szavakat?!
Igen, értem, mondom, és nem szállok fel
a gépre, és nem lépek be a pilisi házba, és nem teszem
be a lábam a váradi blokklakásba, mert odabent
Karácsony lesz, VIP Karácsony 2013.
Mert vagy a szeretet önfeledtsége, vagy Apa.
Tág a tér a kerítésen kívül, szédítő itt a szabadság
mámora, itt lehet igazán mélyet slukkolni a
transzcendencia levegőjéből, itt nyílik meg a végtelen
egy mozdulatomnak, mellyel megsimogatom a
Mennyek Országából ide akkreditált, csupasz,
hajléktalan Angyalt.

Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu