Tükörcsókoló
„Este, ágyam fogatán a nyakát átölelve robogtunk. És mit számított, hogy reggelre párnává változott át.”...
Radnai István
Költők szófűzése a semmihez
képek dagadnak hasamban mint a magzat lüktet a metaforának hat lába van processzor mely kezét...
Labilis kérdések
meddig gyermek a gyermek tantermek kivetik az élet elveszi kenyerét hétrét görnyed hatalom előtt és...
„Weöres” az ég alja mifelénk
egykori öregek szemráncaikban alázat kézcsók az osztó kéznek kézcsók a rabló kéznek gyalázat évek a...
Belső táj vércsatornákkal
a hajnal átszállóhely egyre korábban érkezik valamiért a mély álmok reggelre maradnak s álmodom is...
A szöveg mint olyan kortalan
műbalhé és valódi primitív mintha gyufákat dörzsölne össze vagy pörgetné nyelvét hogy sárkány-tüzet köpjön minden...
Idő-kérészek tánca
a világ bolondjainak néznek ma minket míg kétszáz éve prófétának hittek írunk vagy rajzolunk betűket...
Vetület
„A nők változnak, mint az évszakok. Én fa vagyok és faként tűnök el rendhagyó szerelmeim...
Yer – holnap – is
„De mondd meg, édes, a féregnek, hogy e börtön vad csókjaival megehet, én őrzöm, isteni...