Megosztom
Idő-kérészek tánca
a világ bolondjainak néznek ma minket
míg kétszáz éve prófétának hittek
írunk vagy rajzolunk betűket a porba
mint aki a világ dolgával percig nem gondolna
s közben a szépség és a fantázia határtalan
a rohanásban megállásra késztet
a remény az ész és az értelem lett
papírlapokon és laptopokon számok
villannak mint égen percnyi nagy villámok
kenetlen nyikorgás az idő mégis halad
ha múltat pásztázza a szemed
csak a fukar szóban élnek a fuggerek
petrarca még ma is keresi laurát
míg a népnek nem marad csak farhát