Megosztom
Yer – holnap – is
„De mondd meg, édes, a féregnek, hogy e börtön
vad csókjaival megehet,
én őrzöm, isteni szép lényegükben őrzöm
elrothadt szerelmeimet!”
Baudelaire: Egy dög
(Szabó Lőrinc fordítása)
lám ahogy romlik a test
nem tud kitörni a vázból
amit a déli nap alatt rátol
a kényszer és ez a nap heves
szemed s a hónod alatt árok
szembesülsz az élmény egyenes
párod igaz-e a fiatalsággal hetyeg
már nem segít golyó vagy egy pohár bor
lézengsz a színpadon hiszed hogy cselekszed
egymásra borult halott hideg testek
csak a szó kezedbe sem illik más fegyver
mint sűrített kotyvasztott parafrázis
nyári viharokban látod csak a lélek fázik
romlasz bár segítene a gyilkosság is