„Weöres” az ég alja mifelénk
egykori öregek szemráncaikban alázat kézcsók az osztó kéznek kézcsók a rabló kéznek gyalázat évek a...
egykori öregek szemráncaikban alázat kézcsók az osztó kéznek kézcsók a rabló kéznek gyalázat évek a...
a hajnal átszállóhely egyre korábban érkezik valamiért a mély álmok reggelre maradnak s álmodom is...
Történetemhez tiszta füzetet, pontos szavakat, játékos irónt, belemerülõs derűt keresek; úgy valahogyan, ahogyan a szűcs...
Égen sziporkáz csillagok hada. Kíséretükkel érkezünk haza. Éhesek vagyunk és kimerültek, mondhatni: vízszint alá merültek....
A nemzetközi gyors jégvirágosodó ablaka mögött már rajzolom a várost, ahol is éjjel és pirkadat...
Mellkasi tájon egy egérgyerek úgy kapaszkodik fehér trikómba, mint aki ottan maradni akar. Miközben hamvas...
Egykori házunk tisztaszobája a helyszín, ahol zajlik az álmom. Gyöngysor, amelyről hallgatni arany, dacára annak,...
Olyan ez az utazás, mint amikor bőrödet, lelkedet macerálják némely apró bogarak. Jól ápolt kerted...
„hogy nem vagy, oly valószínűtlen.” * hívtak telefonon, hogy genny folyik a lábadból biztosan nem...
Copyright © 2026 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu