2013. december 17 | Gittai István | Irodalom

Augusztusi tűnődés

Olyan ez az utazás,
mint amikor bőrödet,
lelkedet macerálják
némely apró bogarak.

Jól ápolt kerted mézes
körtegyümölcsét megint
leették a darazsak,
a seregély-csapatok.

Tétlen kisemmizettként
fatörzsnek vetett háttal
ücsörgök, s úgy képzelem,
hogy én egy szitakötő-

szerű kék lény vagyok,
mely kérészéletűen
lebeg a vizek felett,
a lomha vizek felett.