Magamnak
kiültem magamra most ne nevessenek ezen igen kitelepedtem és szédülök olyan kellemetlen „mindjárt lezuhanok-halálomra”- érzésem...
kiültem magamra most ne nevessenek ezen igen kitelepedtem és szédülök olyan kellemetlen „mindjárt lezuhanok-halálomra”- érzésem...
Nézd, a tó milyen néma, Hallgatag… Nézd, hány kört rajzol, ha feladod magad. ...
Mindenki álompárnak tartotta őket. Olyanok voltak, mint az ideális család valami mesekönyvből. Péter a jól...
Már nem szaladgálok köpőcsészével, tébécés nyállal telit nem viszek sehova. Pelenkacsere sem vár rám sehol,...
Szírek jönnek szép élet reményében, ő kivándorol, mert nincs kolbászból a kerítés. Nem lep meg,...
Nem talállak a hangzavarban, pénzéhes kurva egy világ. Vörös a plafon… Nem látlak, nem hiányzol....
A csendből már mindent kiszakítottam, most itt ülök a falak árnyékában, s látom, a tündérkürt...
Minden csak viszonyítás kérdése, elég, ha fölkavarom magamban az egymásra halmozott rózsaszín árnyalatokat, s próbálok...
Ülök magam, virág-szívem mint a csillagok a semmiben ...
Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu