Gubancos randevú
„Időnként úgy éreztem, hogy megnyílik mellettem a föld, és egy rettenetes örvény szélén állok. Az örvényt...
„Időnként úgy éreztem, hogy megnyílik mellettem a föld, és egy rettenetes örvény szélén állok. Az örvényt...
Ma reggelre megritkultak a fájdalmaim alig maradt felhő bozontos egemen Így most szépen elmondhatom törpe...
Ahogy a fák nyújtják ágaikat a tájba úgy nyújtom én is kezemet felétek s ha...
Észrevétlenül ejtőernyőztek le tolluk alá rejtették a lángot s mire a reggel kéket szórt az...
Öreg barackfánk pillangó-törzsében emlékek tüzesednek: jössz felém bogárbőr szoknyádban szemedből kigöngyölt csillagok folynak.
Egy tenyérnyi tűz lapul még az égen lassan karcsúsodik lepény-melegét szétszórja a hegyre azután elkezd...
Elteltem az élettel mint piócák a vérrel silányság mannája hull s betömi a számat érett...
A semmiben nem tárul látóhatár nem kéklik égbolt nem tündöklik hold nem terebélyesedik hegy s...
Hideg fejjel, józanul, érzelmek nélkül. Ezen még túl kell esni… – gondolta Krisztina Holder. Leült...
Copyright © 2026 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu