ráhangolás (egy május krónikája)
andante a föld melegszik galambok nem dögölnek húsomban édes a rothadás belém kóstolsz hatvanöt kilo...
andante a föld melegszik galambok nem dögölnek húsomban édes a rothadás belém kóstolsz hatvanöt kilo...
Egy ember ezer évig dolgozott megállás nélkül. A mellékhelyiségre sem ment ki, visszatartotta teste unszolását,...
meghasadt rongy a felhő Zagubica felett skeleton-pantomim rémiszt sápadó holdat átjárta a hegyeket a habzó...
Újságpapírt lapoz utcánkban az este A templom ablakszeme vörösen pirul Oltár fölött vérzik mindegyre a...
Egy pohár magától csendül. – Megkésett áldomás. Tán biztató állomás A reccsenő bárszék. Magukat nem...
Egyre kevesebb benned a csönd, egyre jobban átzúg rajtad az anyag. Nélküled indul a fém...
Fekete madár az ének. Visszhangzik szememben égi jel. Nem ismerem a kavicsok törvényeit. A sziklák...
A gimnáziumot biológia szakon végeztem. Milyen érdekes, ezt megbántam! Ha akkor az egészségügyi szakközépiskolát választom,...
Látom, hogy végtelen. A reggel még sötét. Átúszik halvány fénybe néhány óra, és aztán újra...
Copyright © 2026 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu