Az információk lelőhelye
A könyvtár szó hallatán a legtöbbeknek a könyvkölcsönzés jut eszükbe. Emellett azonban más, kevésbé látványos munka, például tájékoztatás, könyvészet-összeállítás is folyik a falak mögött. A könyvtári tájékoztatási részleg működéséről, munkájáról dr. Luminiţa Moga részlegvezető, a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár munkatársa beszélt lapunknak.
A Bihar megyei téka könyvtári tájékoztatási részlegét 2009 óta vezeti dr. Luminiţa Moga. Korábban, 2002-től, kétéves megszakítással a közösségi tájékoztatási központ vezetője volt. A könyvtári tájékoztatási részleghez tartozik a beiratkozás-recepció, a közösségi tájékoztatási központ, az olvasóterem és az általános gyűjtemény, valamint a különleges gyűjtemények.
A tájékoztatás is dolguk
A közösségi tájékoztatási központnak mintegy húszezres állománya van, nagy részét az 1952 és 2021 között megjelent helyi lapok alkotják. Az újságokra előfizetnek vagy adományként kapják őket az országból és külföldről is. A kollekciók hozzáférhetők, illetve egy részük már digitálisan is elérhető. A hozzáférést a szolgálatos könyvtáros jelszava teszi lehetővé. A legkeresettebb lapokat digitalizálják, ilyen például az egykori Nagyvárad napilap, de keresett a Crişana, a Bihari Napló és a Familia is.
Ugyanitt működik az Idrept.Monitor nevű platform is. Ez egy online szolgáltatás, mellyel a romániai és európai uniós jogszabályokat lehet megkeresni, tanulmányozni. Ezt a szolgáltatást főleg azok keresik, akik valamilyen versenyvizsga előtt állnak, könyvészetre van szükségük, s így megkaphatják a naprakész jogszabályokat egy adott területen, magyarázta dr. Luminiţa Moga. Egy másik adatbázis a romániai Hivatalos Közlöny I., II., III. és VI. részét tartalmazza; a harmadik rész például a névváltoztatásokkal kapcsolatos döntéseket és a versenyvizsgákról szóló tudnivalókat hozza nyilvánosságra, a hatodik részben pedig céginformációk vannak. Emellett országos és nemzetközi szervezetekről is lehet adatokat találni.
A részleg egyébként 2002 óta együttműködik a Down-kórosok Egyesületével, a márciuskát vagy a Down-világnapot ünneplik együtt, és több közös kiadványt is készítettek már, ezekben a Down-szindrómával élő fiatalok gondolatai olvashatók.
A központban fizetés ellenében internetet is lehet használni. Ide nemcsak fiatalok jönnek, egy autóvezetői vizsgára készülő idősebb úrnak például a gyakorlóteszt kitöltéséhez nyújtottak segítséget, mesélte a részlegvezető.
Szintén itt készítik a helyi bibliográfiát. Ehhez a helyi és országos lapokat olvassák végig, és az adott területhez tartozó újságcikkeket beviszik az adatbázisukba. Jelenleg 34 területet kísérnek figyelemmel, mint például a közigazgatás, az évfordulók, könyvtárak, templomok, mozik, koncertek, irodalom, könyvbemutatók, fesztiválok, kiállítások, turizmus, sport stb. Most készültek el a 2020‑as évet felölelő bibliográfiai füzettel, ez felkerül a könyvtár honlapjára, hogy az olvasók is hasznát vehessék. Sajnos a magyar nyelvű bibliográfiák készítése megszakadt, mivel jelenleg nincs olyan munkatársuk, aki elvégezze ezt a munkát. Moga reméli, hogy lesz még megfelelő ember erre a feladatra. Magyar nyelvű igénylések vannak, a könyvtárosok témák, szerzők vagy címek alapján keresik ki a kért információt.
Mint a részlegvezető mondta, arra is volt példa, hogy egyes területeken két-három napba is beletelik a megfelelő adatok kigyűjtése, de azt szeretnék, hogy az olvasók, felhasználók elégedetten távozzanak, és szájról szájra terjedjen: érdemes a könyvtárba jönni ilyen célból is.
A központ munkatársai mindezek mellett szkennelnek, nyomtatnak, szükség esetén e‑mailben is elküldik a kért adatokat. Az ő munkájukat ilyen szempontból kevésbé érintette a világjárvány, online dolgoztak tovább. Külföldről is kapnak megkereséseket, ezeket is teljesítik.
A beiratkozással kezdődik
A részleghez tartozik a recepció, lényegében ez a leendő olvasó első találkozása a könyvtárral, hiszen itt lehet beiratkozni. Itt olyan könyvtárosnak kell dolgoznia, aki átlátja a könyvtár egészét, hiszen útba kell igazítania az olvasókat a megfelelő részlegekre, sőt volt arra is példa, hogy valaki közölte: csak akkor iratkozik be, ha biztosan tudja, a könyvtár állományában megvan az, amit kér.
Beiratkozáskor a szolgálatos könyvtáros felveszi a leendő olvasó adatait, fényképet is készít róla, s helyben elkészíti a könyvtári belépőkártyát. Fénymásolni szintén lehet a recepción s fizetni a különböző szolgáltatásokért is. (Lapunk szintén kapható ott – szerző megj.)
Megtörténik, hogy olyasmit keres az olvasó, ami a megyei könyvtárban nem található meg, ekkor dr. Luminiţa Moga kapcsolatba lép a könyvtárral együttműködő intézményekkel, s ha valakinél fellelhető a kért információ, továbbítják azt az érdeklődőnek.
Olvasóterem és gyűjtemények
Az első emeleten kapott helyet az olvasóterem és az általános gyűjtemény, ebben mintegy 150-160 ezer könyvtári egység van, itt elvileg mindenből, amit a könyvtár beszerzett, kell lennie egy példánynak. A kikölcsönzött könyvek idővel elhasználódnak, leselejteződnek, de egy példány itt megmarad.
Az olvasóteremben egy formanyomtatványt kell kitölteni a kért címmel, illetve meg lehet nézni az online katalógust, amelyben a 2002 óta vásárolt címek szerepelnek. Ezt még bővítik a korábban vásárolt címekkel, jelenleg az általános gyűjtemény mintegy fele szerepel benne. Szükség esetén e‑mailben vagy telefonon is nyújtanak tájékoztatást, illetve ha valami nincs meg a Bihar megyei könyvtár állományában, akkor más könyvtárhoz fordulnak, és némi papírozás után kéthetes időtartamra kölcsönkapják a keresett címet.
A speciális gyűjteményekben mintegy 124 ezer könyvtári egység található, ide tartozik például a régi könyvek gyűjteménye (erről áprilisi számunkban olvashattak bővebben – szerző megj.). A Mózes Károly nevét viselő gyűjtemény mintegy hatezer kötetből áll, és Mózes Teréz adományozta a könyvtárnak. Keresett gyűjtemény ez, melynek darabjait az olvasóteremben lehet forgatni, tudtuk meg dr. Luminiţa Mogától. Főleg az orvosi szakkönyveket kérik az egyetemi hallgatók, vagy diplomamunkához, doktorátushoz keresnek régebbi szakkönyveket, dokumentumokat. A gyűjteményben vannak emellett vallási, történelmi és irodalmi művek és egy érdekes fotóalbum. A könyvtárba látogató diplomatáknak is megmutatják ezeket a gyűjteményeket, hangzott el.
A Ion Simuţ-gyűjtemény az adományozó nevét viseli, az irodalomtörténész szintén mintegy 6000 kötetet adott a könyvtárnak, filozófiai, irodalmi, irodalomkritikai munkákat, ezeket szintén az olvasóteremben forgathatják az érdeklődők. A legújabb gyűjtemény a Bordaşiu nevet viseli. Bordaşiu görögkeleti atya több mint 3000 vallási témájú és francia nyelvű könyvet adományozott a tékának, ezeket azok a szakemberek keresik, akiket a hit szempontjai érdekelnek. Keresettek ezek a gyűjtemények, hangsúlyozta a részlegvezető, s hozzátette: a kiemelkedő helyi személyiségeink értékeire figyelnünk kell attól függetlenül, mely etnikumhoz vagy felekezethez tartoznak.
Munkatársaival ezek mellett különféle programokat valósítanak meg, kiállításokat rendeznek – a világjárvány „örökségeként” – elektronikus formátumban is, klipek, rövidfilmek készültek, zoomos találkozók valósultak meg. „Egy elhivatott könyvtáros a munkájával nagyon sokat segíthet a közösségnek” – véli dr. Luminiţa Moga. Befejezésül hozzátette: akárcsak munkatársai, ő is szereti a könyvtárat, és szerinte a könyvtáros egy „másféle tanár”, nem formálisan, hanem informálisan veszi ki részét a nevelésből.
(Megjelent a Várad 2021/10. számában)
