Xiók
1
amikor már nem is volt ÚT csak HÁZ meg
MUNKAHELY meg INGÁZÁS és az életünk a
megélhetéshez feltétlenül szükséges tennivalókra
korlátozódott
amikor hiába volt este meg reggel friss szél és csípős
hideg vöröshagyma és vörösbor mert megmozdulni sem
volt kedvünk cigarettát venni sem volt kedvünk
egyáltalán semmihez sem volt kedvünk
amikor már arról is lemondtunk hogy megnevezzük
hiányérzeteinket hogy számon tartsuk őket
2
én úgy hiszem mi becsületesen élünk
nem hazudunk nem lopunk nem okozunk kárt senkinek
nem bántunk vagy legalábbis igyekszünk nem bántani
mást
már lemondtam a magyarázatáról is annak hogy miért
nem lehet úgy élnünk ahogyan szeretnénk hiszen csupa
szépet és jót képzeltünk el és mi is jobbak lehetnénk ha
úgy élnénk
én úgy hiszem mi becsületesen élünk
mesebeli szegényemberek legkisebb fiai lehetnénk
én úgy hiszem becsületesen élünk s mégis a halállal
barátkozunk
3
persze éjszaka van rólad beszélgettünk lefekvés előtt
rád gondolunk és nyugtalanok vagyunk miattad
elképzelem hogy bejössz a házunkba írsz olvasol eszel
cigarettázol vagy csak ülsz és beszélgetsz velünk
azután elmész és újra jössz és mi várunk
vadonatúj mosolyunk van és csillog a szemünk
a legújabb divat szerint a szemnek csillogni kell
és persze a mosolyunk is megérett már a cserére
Megjelent az Alapmûvelet c. antológiában (Bukarest, 1985, Kriterion Könyvkiadó).