Kulturális folyóirat és portál

tanc 2

2017. október 16 | Tóth Hajnal | Művészet

XIII. EHTET – a tánc, ami gondolkodtat

Négy napig állt a bál, azazhogy pörögtek-forogtak a táncosok és az események Váradon a XIII. EHTET – Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozója alkalmából. Volt mesejáték, Móricz Zsigmond-novella ihlette táncjáték, csudajó gyermekelőadás, autentikus néptáncműsor.

 

A hat felnőtt- és két gyermekelőadás (a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Háromszék Táncegyüttes, a Maros Művészegyüttes, az Udvarhely Táncműhely, illetve a Nagyvárad Táncegyüttes produkciói) mellett volt felvonulás és táncos villámcsődület a Szent László téren (a nyitónapon), képzőművészeti tárlat Tőkés Imolának, a Nagyvárad Táncegyüttes művészének képinstallációiból, koncert DJ Pandával és zenésztársaival, táncház, szakmai beszélgetés, színháztechnikai és alkotói workshop, folkkocsma az október 12-15. között megtartott találkozón.

Az EHTET vándorfesztivál, minden évben más helyszínen szervezik meg. A Nagyvárad Táncegyüttes immár második alkalommal adott otthont a táncosok találkozójának. A közönség jobban megismerhette a házigazda NTE mellett a többi táncegyüttes stílusát, művészetét is.

Valamennyi előadást érdeklődés övezte, sokan voltak kíváncsiak a produkciókra. A vasárnapi zárógála is teltházas volt a Szigligeti Színházban, valamennyi társulat műsorszámát nagy tapssal jutalmazta a közönség.

A neves szakemberekből álló szakmai tanácsadó testület részéről Kútszegi Csaba balettművész, író, tánckritikus, népművelő értékelte a fesztivál négy napját, összefoglalva a szakmai beszélgetések eszmei hozadékát. Mint mondta, manapság a néptánc is keresi új útjait, nyitnak a kortárs táncok felé is. A néptáncegyüttesek jövője függ attól, hogy képesek-e érdekessé, izgalmassá válni színházi szempontból. E téren az öt társulat közül a Nagyvárad Táncegyüttes merészkedik el legmesszebb. A jó kortárs színház a nézőről szól, a minket körülvevő világról. Nemcsak szórakoztat, hanem gondolkodásra is késztet – fejtette ki Kútszegi Csaba.

Az esten mindegyik trupp előadott egy-egy koreográfiát, előadásrészletet. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Hegyen innen, hegyen túl című előadásából hozott részleteket a gálára, mely produkcióban a hegyen inneni csíki székelyek és a hegyen túli gyimesi csángók színes világa elevenedett meg. Az előadás koreográfusai az együttes táncosai: Péter László és Antal Zsolt. A zenei kíséretről Mihó Attila és zenészbarátai gondoskodtak.

Ezt követően a Háromszék Táncegyüttes és a Heveder zenekar Nagysajói emlékek című produkciója következett, amelynek koreográfiáját Kádár Ignác és Nagypál Anett jegyezték.

Harmadikként a Nagyvárad Táncegyüttes mutatta be legújabb koreográfiáját, a Liszt Ferenc azonos című zeneművére komponált Danse Macabre című táncszimfóniáját, amelyet Györfi Csaba koreografált.

Az Udvarhely Néptáncműhely gyimesi  táncokat adott elő Gondolatok a régiekről című műsorából, amelynek koreográfusa Sára Ferenc, zenélt Molnár Szabolcs, Román Hunor és Bajna György. A Maros Művészegyüttes pedig mezőmadarasi táncokkal lépett színpadra; koreográfus: Varga János.

Az egyes produkciók után Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója, valamint Dimény Levente, a Nagyvárad Táncegyüttes művészeti vezetője adták át ajándékul a résztvevő táncegyüttesek vezetőinek a Jankó Szép Noémi által tervezett emlékplaketteket, valamint a táncegyüttesek közös misszióját, ugyanakkor eltérő útját szimbolizáló, a Nagyvárad Táncegyüttes sokoldalú táncosa, Tőkés Imola által készített installációkat, továbbá Szőnyi József pincészetének borait.

Fináléként az összes táncos színpadra vonult, így búcsúzva a közönségtől és a fesztiváltól. Jövőre Marosvásárhelyen találkoznak.

 

Fotó: Oláh Gergő

Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu