Váradot nem lehet elhagyni
A nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának sajtótájékoztatóján szó volt a trupp élén történt vezetőváltásról, a bábszínházi világnap eseményeiről, valamint az új produkcióról, amelynek címe: Szent László király csudatettei.
A Lilliput Társulatnak 2011 óta Szőke Kavinszki András – a bábtrupp egyik oszlopos tagja, a Fux Fesztivál (a romániai magyar bábszínházak seregszemléje) egyik alapítója – a vezetője. A művész néhány hónapja áttelepült Magyarországra, a veszprémi Kabóca Bábszínháznál folytatja bábszínészi tevékenységét, ám nem szakítja meg a kapcsolatot a váradi társulattal sem, tapasztalatával, tudásával továbbra is szeretne segíteni. A Lilliput Társulat új vezetője Botházy Daróczi Réka lett, aki eddig irodalmi titkárként dolgozott náluk.
A sajtótájékoztatón Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója hangsúlyozta, kicsit szomorúan tesz eleget ama kötelességének, hogy bejelentse a Lilliputnál történt vezetőváltás hírét, Szőke Kavinszki András távozását, akit azonban visszavárnak, hogy rendezzen egy-egy előadást a nagyváradi bábtársulatnál. Egy darabig próbálkoztak avval, hogy távolról lássa el feladatait, ám ez nem működött megfelelően, s emiatt úgy döntöttek: új művészeti vezetőre lesz szükség. Czvikker Katalin elmondta: első körben Botházy Daróczi Rékára esett a választása. Nem szeretett volna kívülről hozni társulatigazgatót. Az eddigi tapasztalatok és eredmények azt mutatják ugyanis, hogy a társulat jól működik így, belsős irányítással. Nem kell tehát új kapcsolódási rendszer, nem lesz szükséges afféle összecsiszolódási folyamat (ami lassítaná a társulat fejlődését), hiszen Botházy Daróczi Réka jó néhány éve kolléga. A művészeti tanács elfogadta, támogatta a főigazgató elképzelését, javaslatát. Szőke Kavinszki Andrással pedig megállapodtak abban, hogy továbbra is segíti majd a Lilliputot, hiszen kötődik a társulathoz, szeretettel várják vissza rendezni.
Szőke Kavinszki András megfogalmazása szerint a bábszínházak esetében – akárcsak egy emberi sorsnál – is fontos helyes utat választani. Olyan irányt venni, amelyről nem lehet letéríteni. Úgy érezte olykor, hogy nem minden működik úgy, ahogyan kellene, ahogy szeretné. Ám kétségtelen, hogy sikerült eredményeket elérni, ezt adatokkal is alá lehet támasztani. Például az évi 3500-as nézőszámról huszonvalahányezerre sikerült eljutniuk, az előadások száma pedig 80-ról 154-re nőtt. Ezt úgy lehetett elérni, hogy szélesítették a spektrumot, a közönség körébe vonták a kisbabákat (kimondottan nekik való különleges előadással), a tizenéveseket és a felnőtteket. Népszerűségnek örvendett például A dzsungel könyve, amelyben jó néhány diák szerepelt. Szőke Kavinszki András hozzáfűzte: a bábszínház ősrégi összművészeti ágazat, amely minden művészeti eszközt használva igyekszik kiteljesedni. Arról is szólt, mennyire fontosak az új szakmai kapcsolatok. A közönségbarát repertoár nem elegendő, a szakmaisággal is napirenden kell lenni, és néha igenis útra kell kelni, kimozdulni a városból. Hangsúlyozta továbbá: fontos eljuttatni a kultúrát a gyermekekhez. Olyan településekre is, ahol csak tíz gyerkőc él. Említést tett arról is, hogy világot járt, neves alkotókat (rendezőket, dramaturgokat, díszlettervezőket) hívtak meg Váradra, hogy együtt dolgozzanak a társulattal. S még léteznek olyan kapuk, amelyeket ki kell nyitni. A veszprémi bábszínházhoz való elszegődésével kapcsolatban kifejtette: ez is egy kihívás, tapasztalatgyűjtés, lehetőség. Ám: „Váradot nem lehet elhagyni. Csak másutt folytatom tevékenységemet. A telefonom háttérképe a Fekete Sas-palota, a szívem háttérképe a bábszínház bejárata.” Valószínűleg jövő nyáron a Lilliput Társulatnál rendezi meg, alkalmazza bábszínpadra Weöres Sándor Az éjszaka csodái című művét.
Botházy Daróczi Réka kijelentette: szerencsésnek mondhatja magát az, akit megbíznak a Lilliput Társualt vezetésével. A bábszínház 65 éves. Erős vár, amelynek bástyáit meg kell erősíteni. Beszámolt arról, miszerint ebben az évadban még három új produkció kerül bemutatásra: a Szent László csudatettei, A brémai muzsikusok és évadzáróként A helység kalapácsa. A bábprodukciók megvalósításához pályázati támogatást kapott a Lilliput Társulat a Bethlen Gábor Alaptól, az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a Nemzeti Kulturális Alaptól. Az új társulatvezető ismertette a színházi világnap alkalmából szervezett programot. 2003 óta (egy iráni bábszínház művészeinek javaslatára) március 21. a bábosok ünnepe. Tavaly óta a Budapest Bábszínház javaslatára közösen kapcsolódnak be az akcióba a határon inneni és túli magyar bábszínházak. A Lilliput Társulat az idén is tartalmas, többnapos rendezvénysorral rukkol elő. Március 20-án, pénteken 11 bábszínész 11 óvodába látogat el, ahol felolvassák, eljátsszák A brémai muzsikusok című mesét. Március 21-én, szombaton 17 órától a Diótörő és egérkirály című családi musicalt tekinthetik meg az érdeklődők. Az előadás előtt az érdeklődők egy két és fél méteres bábbal is találkozhatnak (a debreceni Ort-Iki Báb- és Utcaszínháznak köszönhetően). A spektákulum szünetében pedig meghívó nyerhető az Egérkirálynőtől a másnapi rendezvényre. Ugyancsak pénteken, 13-13,30 óra között utcai felvonulás lesz rövid bábjelentekkel tarkítva, az útvonal a következő: bábszínház-Nagyvásártér (ma December 1 park)-Garasos híd- Fő utca. Március 22-én, vasárnap 11 órakor tartják meg a Szent László csudatettei című bábjáték premierjét, a darabot egy váradi fiatalember, Bíró Árpád írta, a rendezője pedig Dió Zoltán, az Ort-Iki bábszínház vezetője.