Kulturális folyóirat és portál

szanto t gaborral

2020. február 17 | Várad | Irodalom

A titok mint szervezőelv

Szántó T. Gábor író volt a Törzsasztal Plusz februári vendége, Szűcs László beszélgetett vele az Illyés Gyula könyvesboltban. A szerző legújabb, Európa szimfónia című regénye mellett szó volt az irodalom által megteremtett valóságról, a Hazatérés című novellájáról és a belőle 1945 címmel készült világsikerű filmről is.

 

Az est bevezetésképpen elhangzott: a nagyváradi olvasók első alkalommal 2012 őszén találkozhattak Szántó T. Gáborral, akkor Kőrössi P. József faggatta őt az Ady Emlékmúzeumban. Nyolc évvel ezelőtt az Erdélyi Riportnak adott interjújában azt nyilatkozta: az identitáskeresés időszakát éljük. Az író most úgy látja, a helyzet rosszabb, mint nyolc évvel ezelőtt. Manapság identitáspolitizálás mentén zajlanak a történések. Az iszlám fundamentalizmus hatására újból megerősödött a nacionalizmus. Ez egyrészt józan védekezésnek is tekinthető. A kilencvenes években a Szovjetunió szétesése után benyomult a liberalizmus a térségbe. A szabadság eszméje összekötötte a posztkommunista államokat. 2001 szeptembere, az amerikai ikertornyok megtámadása, megsemmisítése után az egész világ görcsbe rándult. Példátlan támadás érte a szabad világot, és minden megkérdőjeleződött. A félelem és a különféle védekezési reflexek következtében megélénkült az idegenellenesség. Nem ítélhető el a félelem. Ám erre rátelepülhet egy olyan politikai rendszer is, amely túlzott félelmeket idézhet elő. Hogy milyen a tényleges kockázat, mi várható, mondjuk, harminc év múlva, nem tudhatjuk. Fölerősödik a nemzeti érzés, a közösségi kohézió. A hagyományos baloldali témák háttérbe szorulnak. Senki nem hiszi, hogy ezzel a fajta radikalizmussal jobb világot lehet teremteni. A liberalizmus győzelmével a szabadpiac is győzött. A baloldal a különféle kisebbségi csoportok védelmének területére szorult vissza, amivel nehezebb tömegeket megszólítani.

Hogy mi a helyzet a hagyományos könyvolvasással a mostani digitális korszakban, amikor az internet ennyire a mindennapok része? Mások lettek az olvasási módok, szokások, mint a Gutenberg-galaxisban. Éppen ezért más módon kell megkedveltetni az irodalmat a gyermekekkel. A képi kultúrájú világban nehezebb összebarátkoztatni az irodalommal a gyermekeket. A tananyagban inkább szabadon választott irodalmat alkalmazna a kötelező olvasmányok helyett. Persze a tanár egyéniségétől is függ, hogy miként kedvelteti meg az olvasást, az irodalmat a diákjaival.

A Hazatérés című novella még 2003-ban keletkezett. Amikor eldőlt, hogy film lehet belőle, összegyűjtötte több elbeszélését egy kötetbe. Ha könyvmegjelenésről van szó, mindig van az íróban egy rendigény, hangzott el. A Noran Libro Kiadónál megjelent 1945 és más történetek című kötetben az időrendet alkalmazta az ábrázolt kort illetően. Előző novelláskötete esetében pedig fordított elv szerint, visszafelé haladt az időben. „Mindig kell valami kötetszerkesztői elv. Gyűjteményes köteteknél is.” Szántó T. Gábor arról is szólt, hogy ’45-tel mintha lezárult volna a történelem. A kultúra is meglehetősen szőrmentén kezeli az 1945 után közvetlenül történteket. Holott nagyon izgalmas az, hogy mi minden történt az 1945 utáni esztendőkben, úgymond igazi aranybánya az a korszak, kezdve a diktatúra hétköznapjaitól az ügynökügyekig, besúgásokig. Utóbbiak nyögvenyelősen kezelt témák. Lehet dilemmázni azon, melyik módszer jobb, a németeké, cseheké, vagyis mindent kiteregetni, vagy inkább mindent elfelejteni. Melyik hoz nyugalmat egy társadalomnak? Ez sem egyszerű kérdés.

A Kafka macskái című regényéről elmondta: a mű nem más, mint egy szabadulástörténet. Ki volt Kafka? Hová tartozott? Az író fikciós mű tárgyává tette a Kafka-pert. A regény megjelent például törökül is, most cseh nyelven adják ki. Az 1945 és más történetek még több nyelven megjelent, szép útja volt a kötetnek. A film fölkeltette iránta a kíváncsiságot. Török Ferenc rendező első reakciója az volt: ez a történet western. Azt mondta a szerzőnek, írjon forgatókönyvet. Először úgy volt, hogy kisjátékfilm lesz belőle. Aztán ülepedtek a dolgok, az író azzal kereste meg a rendezőt, hogy látja ebben az egészben a nagyjátékfilm lehetőségét. Bővítette még a történetet, s létre is jött az azóta sokszorosan díjazott játékfilm.

Szántó T. Gábor a Szombat folyóirat főszerkesztője is, méghozzá 1991 óta. Ezzel kapcsolatban elmondta: kicsi a stáb, fél élete a lapra megy rá. A lapszerkesztés hol öröm, hol nehézség. Kihívás is a folyóirat fenntartása. Független hangú, kritikus lap, érdekes, nem ideologikus látásmód.

Ezután új regényéről, az Európa szimfóniáról mesélt, néhány részletet is felolvasott a műből. A főhős ’45 körül születik, maga a történet 1954-ben indul Kolozsváron, és ’76-ban ér véget Nyugat-Berlinben. Szántó T. Gábor elmondta: korábbi műveire kapott olyan kritikákat, hogy túlburjánzók. Mostani regényének nyelve, stílusa szárazabb, sokkal reduktívabb és távolságtartóbb. Az író elismerte: hatott rá a filmvilág nyelve. Az erdélyi magyar közeget kevésbé ismerte, távolabb volt az ő személyes világától. Két családról szól a regény: egy kolozsvári román-magyar famíliáról és egy nyugat-berliniről. Sajátos dialógusnyelvet használ, ami egy idő után berántja az olvasót. Egyszerre távolságtartó és közeli. A romániai diktatúra elnyomó, feszültségekkel teli atmoszféráját akarta érzékeltetni, valamint a ’68 utáni Nyugat-Berlin világát, amely még nem feltáró társadalom. A regényírásnál sok minden segítségére volt: erdélyi ismerősök, történeti jellegű leírások, fotográfiák. Próbálta megidézni a kor hangulatát, azt, hogy miként szólt bele a történelem az emberek életébe a hatvanas évek végén. Kolozsvárra tudta elképzelni e történetet. És a zeneművészeti főiskolára. Az író által megteremtett valósággal kapcsolatban megjegyezte: a szerzőnek öröm, ha valósággá válik a regény az olvasó számára. Ez a legnagyobb elismerés. Feltűnik egy harmadik helyszín is a regényben: egy transznisztriai szovjet munkatábor, amiről szintén olvasott kutatásai során. Mint elhangzott: egy regényíró emberi figurákat teremt, nem papírmasékat. Nem teljesen jók vagy teljesen rosszak e regény szereplői. Például egy negatív közszereplő a családjában lehet egészen másmilyen. A titok mint szervezőelv végig jelen van a könyvben. A gyermekek előtt a szülők élete mindig enigmatikus. Főleg zűrzavaros korban. Szántó T. Gábor megemlítette: halovány reménye van arra, hogy film lehet a regényből. Döntnökök kezében van a megfilmesítés sorsa, egyébként magyar-román-német koprodukció lenne. Végezetül az Európa szimfóniáról annyit mondott: a regényben leírt zenemű a huszadik század második felének zaklatott zenéje, de vissza-visszatér az elveszett harmónia.

 

Fotó: Fried Noémi Lujza

Copyright © 2021 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu