Kulturális folyóirat és portál

2012. július 12 | Kupcsulik Ágnes | Irodalom

Reggel

A jó asszony jó hajnalban kel.
Míg dagadt szemmel föltápászkodom,
lágy kenyerén láthatatlan jel.
Az új napot megszegni nem fogom.

A szép asszony frizurát vasal.
Tükörcsücsör meg szempillapolír.
Az ajtó fellök, cipőm elhasal,
a konyhakőre kávém álmot ír.

Rádióznak szépek és a jók.
A csöndet hordom, amíg csak lehet.
Mint hormonok, törnek rám zajok,
és elveszítem édes terhemet.

Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu