Piros darvak mesefája
Tényleg sok szempontból rendhagyó volt (nem csupán csalogatónak szánták e jelzőt a szervezők) a Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttesének legutóbbi sajtótájékoztatója, mely a táncosok új előadását, a Szabó T. Anna azonos című meseregénye alapján készülő Senki madara táncjátékot hivatott beharangozni. Vidám, kreatív esemény volt – daruhajtogatással, muzsikával.
A Senki madarát január 26-án, pénteken 19 órától mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes a Szigligeti Színházban; a produkció rendezője Tóth Tünde.
A sajtótájékoztatóra a Szigligeti Stúdió fehér termében gyűltek össze a táncjáték alkotói, a sajtó munkatársai, a színház önkéntesei. Szabó T. Anna művében és az előadásban is jelentőséget kap egy régi japán legenda, az ezer darumadár origami. Eszerint, aki elkészül ezer papírdaru hajtogatásával, annak teljesül a szíve kívánsága. Dimény Levente, a Nagyvárad Táncegyüttes vezetője elmondta: ennek apropóján szerveztek daruhajtogatós összejövetelt. Tóth Tünde mesélt az előadás alapját képező kisregényről, amely egy magyar juhászfiú és egy rejtélyes japán festőlány különös találkozásáról, szerelméről és a művészlét küzdelmes mindennapjairól is szól.
Cristina Breteanu jelmeztervezőtől, illetve Rákay Tamás díszlettervezőtől (ugyanő rögtönzött origamioktatást is tartott derűsen és türelmesen, segített az el-elakadó hajtogatóknak) hallhattunk az előadás látványvilágáról, a magyar és japán kultúra találkozásában rejlő izgalmas lehetőségekről. A díszleteket és jelmezeket Izsák Előd képzőművész digitális látványtervei egészítik ki.
A látványvilág és a sokféle tánc (Tőkés Imola, Györfi Csaba és Brugós Sándor Csaba koreográfiái) mellett természetesen a zene (Cári Tibor UNITER-díjas zeneszerző és Trabalka Cecília színművész-DJ szerzeményei) is különleges fontossággal bír, ötvöződik majd a hagyományos a modernnel. A sajtótájékoztatón a Nagyvárad Táncegyüttes zenészei és a DJ játszott, ízelítőt adva e zenei világból.
A beszélgetések közepette a színház főigazgatójától az önkéntes diákokig szinte mindenki origamizott, vagy épp ismerkedett a papírhajtogatás fortélyaival. Mindenesetre mind több és több tűzpiros daru került a csodafára, mely ugyancsak része a díszletnek, a történetnek.
A január 26-i premieren egyébiránt jelen lesz Szabó T. Anna költő, író, műfordító, a Senki madara szerzője és férje, Dragomán György író, műfordító.
Az egyik próba után Tóth Tündével beszélgettünk az előadásról, a mesék világáról, az alkotásról, a szabadságról és több minden másról; a vele készült interjúnkat a Várad folyóirat februári lapszámában olvashatják az érdeklődők.