Magyar szemmel a vadnyugatról
Több generáció nőtt fel J. F. Cooper, Karl May kalandregényein és különböző „indiános-cowboyos” történeteken. Habár a mai serdülők érdeklődése más tematikájú könyvek felé fordul, és az indián romantika, a western mint irodalmi műfaj napjainkra háttérbe szorult, a fikciónak teret adó fogalom, a vadnyugat igencsak létező földrajzi és kulturális egység volt, s kulcsszerepet játszott az Amerikai Egyesült Államok történelmében.
Hahner Péter könyve mintegy áthidaló munka: ismeretterjesztő, népszerűsítő stílusban megfogalmazva, a magyar olvasóközönség számára a vadnyugati toposz alapját képező motívumok valóságát ismerteti. Adatainak precizitására garancia két amerikai konzulense: Frank és Irene Schubert, a vadnyugat történelmét kiválóan ismerő házaspár. Az írott forrásokat is jól ismeri a pécsi szerző, erről tanúskodik a kötet végén található, elsősorban angol nyelvű címeket tartalmazó szakbibliográfia is.
Hahner Péternek nem ez az első kultúrtörténeti munkája, ennek megfelelően írói stílusa is kiforrott, dinamikus, jól olvasható. A 100 történelmi tévhit és az Újabb 100 történelmi tévhit szerzője ezúttal „csak” negyven témát dolgoz fel, melyek mind az amerikai vadnyugat témakörébe tartoznak, az őslakos indiánok valószínűsíthető – szibériai, ázsiai – származásától egészen Frederick Jackson Turner történész életéig, aki a múlt század hetvenes éveiben forradalmasította a határkérdés kutatásának problematikáját a történetírásban. A könyv negyven fejezete 40 különböző kérdést mutat be, és bár szerkezetileg a kötet nem tagolódik két különböző részre, problematikájukat tekintve kétféle fejezetet lehet elkülöníteni: életrajzi tanulmányokat és esettanulmányokat, melyek egy-egy köztudatba beivódott esemény vagy jelenség kérdését járják körül. Valószínűleg a könnyebb olvashatóság érdekében a könyv mellőzi a lábjegyzetrendszert, ezt azonban elég jól pótolja a kötet végén a könyvészet. Az írott szöveget kiegészíti a kevés, de lényeges térkép – ezek olyan információkat illusztrálnak, mint a gyarmatosítás előtti Észak-Amerika őshonos indián kultúrköreinek földrajzi megoszlása, a kaliforniai aranyláz időszakának arany- és ezüstbányái, vagy a Little Bighorn-i csata lefolyása – és az igencsak gazdag fényképgyűjtemény.
A szerző előszava szerint: „Ez a könyv nem az amerikai Nyugat átfogó története. Inkább viszonylag rövid ismeretterjesztő írások gyűjteménye, amelyek bemutatják azon történelmi régió egyes korszakait és ismertebb személyiségeit, amelyet hazánkban »az amerikai Vadnyugat« néven emlegetünk.” A negyven fejezet témája különböző, és mindegyik önmagában véve is külön egység, ennek megfelelően külön-külön is jól olvashatók.
Az életrajzi fejezetek, a mű jellegéből is fakadóan, meglehetősen vázlatosak; a szerző néhány oldalnyi terjedelemben próbálja meg úgy ábrázolni egy-egy – a népi kultúrába bevonult – történelmi figura élettörténetét, hogy ebből sikerrel emelje ki a legfontosabb jellemzőket és momentumokat, ugyanakkor olyan kontextusba helyezve őket, hogy az események mikéntjét és miértjét a korszakban járatlan olvasó is gond nélkül megérthesse. Ilyen figurák Pocahontas, az indián hercegnő, Tecumseh, az egyik leghíresebb indián harcos, aki valaha is összefogást és háborút vezetett a fehér telepesek ellen, a nálánál is híresebb Ülő Bika és Fékevesztett Ló (akinek nevével a magyar olvasók valószínűleg Őrült Lóként találkozhattak inkább) vagy a bátorság szimbólumává vált Geronimo. A másik oldalról, a fehér emberekéről pedig Andrew Jackson elnök, Sam Houston, akinek nevét ma a texasi Houston város viseli, Jedediah Strong Smith, a kulturált trapper vagy hegyi ember (amint a könyvből kiderül, a két fogalom, vagyis a trapper és a kulturáltság egymástól elég távol álló fogalmak), Custer tábornok, Wyatt Earp, és olyan legendás banditák is, mint Buffalo Bill vagy Kölyök Bill. Az életrajzok jól dokumentáltak, összefoglalják azt, ami egy átlagos tudású és a probléma iránt érdeklődő olvasó igényét kielégítheti. A legtöbb karakter egy-egy embertípust is képvisel, ugyanakkor típusának kiemelkedő képviselője, legalábbis a népi kultúra területén.
Ezeknél is érdekesebbek a tematikájuk szempontjából sokszínű esettanulmányok. Ezek közül egyesek történelmiek és ajánlottak bárki számára, aki a mai Amerikai Egyesült Államok határainak kialakulása iránt érdeklődést mutat. Olyan írások tartoznak ide, mint az észak-amerikai területekért folytatott nagyhatalmi versengés a 16–19. században, a függetlenségi háború következtében létrejött, eredetileg 13 új államból álló Amerikai Egyesült Államok terjeszkedése a kontinensen – beleértve a Mexikóval a 19. század közepén megvívott háborút is – vagy a washingtoni kormány indiánpolitikájának változásai. Más fejezetek inkább társadalomtörténetiek, és azt foglalják össze, hogyan dolgoztak, küzdöttek fennmaradásukért a hegyi emberek vagy trapperek, az aranyásók, a cowboyok, a prostituáltak, a vasúti munkások és a vadnyugati tájból elmaradhatatlan banditák. Egyes fejezetek gazdaság-, had- vagy kultúrtörténeti érdekességekkel szolgálnak, például azt tudhatjuk meg belőlük, hogyan alakították át a vasútvonalak a nyugati vidék gazdasági életét, kik voltak a bölénykatonák (buffalo soldiers), továbbá a szórakozásnak milyen módjait ismerték a vadnyugaton. Olyan írást is találunk, melynek témája akár aktuális kérdéseket is érint, ilyen a mormon vallás kialakulásáról szóló.
A kötetet függelék zárja, olyan fejezeteket tartalmazva, mint a Filmajánló – 13 oldalas komplex összefoglaló tanulmány a vadnyugati toposzokat feldolgozó legfontosabb filmekről –, Fogalomtár, Kronológiai áttekintése az észak-amerikai történelem főbb eseményeinek, és maga a Szakbibliográfia, mely egyben hasznos olvasmányokat kínál az érdeklődők számára, hiszen néhány szakember kivételével a magyar ajkú közönség számára az olyan szerzők, mint Stephen E. Ambrose, Robert M. Utley vagy Frank N. Schubert, kevéssé ismertek.
Lakatos Artúr