2013. december 16 | Várad | Irodalom

Kötődéselmélet

I.

álmodok, egy rendezvényen vagyunk,

bal oldalamon apa, jobb oldalamon anya,

apa széke nyikorog. anya csendesen

apára szól, apa felordít, hagyd már abba,

felállok, megsemmisül az álom körülöttem

II.

elhúzom a függönyt, páracsíkok az ablakon,

azzal játszok, hogy a szememmel elnyújtom

a fényt,majd visszazárom saját magába,

általam korlátolt tér ez,  saját szabályok

szerint, ideje volna megfésülködni

III.

minden reggel látom, egyik szemével balra

néz, másik szemével jobbra néz, szemléli

az apátlan meg az anyátlan világot,

mi más ez, mint tériszony az élettől,

legalább visszatart az emlékezéstől