Kulturális folyóirat és portál

1 (1)

2025. június 4 | Kocsis Csaba | Kultúra

Kikelet-kiállítás Keleten

A Magyar Művészeti Akadémia Debreceni Regionális Munkacsoportjának Kikelet című bemutatkozó kiállítása május 29-én nyílt meg Debrecenben, az Új Városháza Galériában. A tárlat koncepcióját Vetró Mihály Erdélyi Zsuzsanna-díjas népművész, a népművészet ifjú mestere, az MMA rendes tagja és a debreceni regionális munkacsoport elnöke és Kolozsvári István, a munkacsoport titkára alakította ki.

Az ünnepélyes megnyitón először Bódor Edit, a rendezvény háziasszonya köszöntötte a résztvevőket, majd a Modern Táncjáték Stúdió alapítója és vezetője, Holb Ibolya, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja ajándékműsorral lepte meg a közönséget – a Magyar Nemzeti Táncszínház produkcióját hozta el erre az alkalomra.

Puskás István, Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere köszöntőjében elmondta: az idő őket igazolta, amikor úgy döntöttek, hogy ebben a gyakorta látogatott aulában létrehoznak egy kiállítóteret, ahol találkozhatnak az ide betérők a kultúrával, ahol „találkozás jön létre a debreceni szív és az identitás között”. A hónapról hónapra megújuló kiállítások a Városháza Galériában egyre több érdeklődőt vonzanak, és segítenek egy kicsit jobban megérteni a helyieknek önmagukat, valamint azt, hogy mennyire lényeges az értékek megbecsülése. Debrecen hatása sohasem maradt a város határain belül, hiszen a „debreceniség” része a régióval való szoros együttműködésnek a bihari hegyektől egészen a Tiszáig.  Az alpolgármester szerint az MMA „a nemzeti kultúra csúcsintézménye”, és e kiállítás erősíti az MMA helyi jelenlétét.

A tárlatot Vetró Mihály, a Magyar Művészeti Akadémia Debreceni Regionális Munkacsoportjának elnöke nyitotta meg. „A művészet a lelket köti össze az éggel és a földdel. A magyar művészet a magyar lélek ünnepe. Az MMA feladata, hogy elősegítse a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását, a magyar művészeti élet hagyományainak tiszteletét, új, értékes alkotások születését” – hangsúlyozta a regionális elnök. Hozzátette: Makovecz Imre ezt világosan megfogalmazta egy 2005-ös jegyzetében, amelyben azt írta az általa életre hívott MMA-ról: „A népszellem és vele együtt a szülőföld inspirációit hivatott közvetíteni […] A láthatár és a szülőföld […] kitágul.” Vetró Mihály kiemelte: „A debreceni regionális munkacsoportban hiszünk a művészet közösségteremtő erejében. Ez a kiállítás e művészközösség alkotóinak első közös bemutatkozó tárlata, ahol az akadémikusok, köztestületi tagok, az MMA ösztöndíjasai – sokszor a helyi alkotóközösségekkel – együtt, egymást erősítve vesznek részt.”

Ezt követően a debreceni tárlaton szereplő művészek bemutatására került sor:

Fazekas Ferenc – fazekas népi iparművész, a népművészet mestere, az MMA köztestületi tagja, egy nádudvari több száz éves dinasztia leszármazottja. Elsősorban fekete kerámiákat készít, de szívesen kipróbál más technikákat is.

Fazekas Lajos – Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett fazekas népi iparművész, a  népművészet mestere, az MMA levelező tagja, aki mindvégig hű maradt az apai örökséghez.

Galánfi András – Kossuth-díjas népművész, előadóművész, a népművészet mestere, az MMA rendes tagja, a Nomád Nemzedék tagja, akiről el lehet mondani, hogy „fanyűvő, vasgyúró, kőmorzsoló”.

Harangozó Imre – a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett néprajzkutató, az MMA rendes tagja. Az újkígyósi alkotó sok gyűjtőúton vett részt Erdélyben, Moldvában és a Bánátban, de a Zoboralján, a palócok körében és az alföldi pásztorok világában is.

Kelemen Erzsébet – József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, az MMA köztestületi tagja, aki „a végtelent rajzolja” meg képverseiben.

Kiss Árpádné – paszomány- és viseletkészítő népi iparművész, a népművészet mestere, az MMA köztestületi tagja. A debreceni alkotó évtizedek óta készíti a református lelkészek jellegzetes viseletét, egyedivé téve azokat kézzel készített paszományaival, amelyek történeteket mesélnek el.

Kocsis Csaba – Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett fotografikus és előadóművész, az MMA köztestületi tagja. Író, szerkesztő, énekmondó, fotográfus, aki egy nagyváradi és egy debreceni alkotását hozta el új tárlatának anyagából.

Komiszár János – Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett festőművész, az MMA köztestületi tagja, akiben kétfajta világ él: a természet valós formáinak szeretete és az elvont formák vonzása, melyek egy szimbolikus-absztrakt egységgé állnak össze. Festészete ősi és modern.

Matl Péter – a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett, Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, az MMA köztestületi tagja. Honfoglalás emlékműve a Vereckei-hágón emblematikus jelképe a magyarságnak. A neves kárpátaljai alkotó debreceni és hajdúszoboszlói művésztelepeken is dolgozott.

Ötvös Nagy Ferenc – Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett ötvös-zománcművész, az MMA köztestületi tagja. A kecskeméti művész ezer szállal kötődik Debrecenhez. Azt vizsgálja, hogy az anyag szabta korlátok hogyan válnak felismert lehetőségekké, hogyan oldódik a kiszolgáltatottság, hogyan válik egyenrangúvá az anyag és az azt formáló ember.

Porkoláb Ferenc – szűrszabó és szűrrátét-készítő népi iparművész, a népművészet mestere, az MMA köztestületi tagja, kivételesen örül, ha „kiteszik a szűrét”.

Rácz Erika – ötvös-zománcműves népi iparművész, a népművészet ifjú mestere, MMA-ösztöndíjas. A bihari alkotó szerint: „Kézműves munkát csak úgy lehet végezni, ha az alkotó pozitív energiával tölti meg a formákat, színeket”.

Szemadám György – Munkácsy-díjas festőművész, művészeti író, érdemes és kiváló művész, az MMA rendes tagja. Eredetileg ornitológus szeretett volna lenni, ma művészként figyeli madártávlatból a világot, mert a madár összeköttetést jelent a földi és az égi szféra, az evilági és a túlvilági között éppúgy, mint a test és a lélek között.

Szepessy Béla – a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett festő- és grafikusművész, az MMA köztestületi tagja. Hitvallása, hogy szakma nélkül nincs művészet, aki nem tudja a szakmát, nem ismeri a rajzolás, festés, mintázás alapjait, technikáját, onnantól kezdve nem beszélhetünk művészetről.

Vajda László – kovács népi iparművész, a népművészet mestere, az MMA rendes tagja, a Kalapácsének karnagya. A tiszaeszlári Vajda László atyamester a kovácsok közt. Vallja, hogy: „A kovácsmester meghal, de a mesterség nem halhat ki!”

Ifj. Vajda László – kovács népi iparművész, MMA-ösztöndíjas, Tiszaeszlárról. A családban apáról fiúra öröklődik a mesterség, édesapjától tanulta és gyermekeinek szeretné továbbadni.

Vetró Mihály – Erdélyi Zsuzsanna-díjas népművész, a népművészet ifjú mestere, az MMA rendes tagja. A magyar mesék egy-egy nemezképét hozta el.

A megnyitó záróakkordjaként Galánfi András népművész megszegett egy frissen sütött kenyeret, amelyből minden jelenlévőnek bőséggel jutott.

Fotó: Kocsis Csaba

Copyright © 2025 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu