Eső
hatórányi vonatút és szétmállott minden szép bennem ilyen kicsinyes az összeszorult szívem még az ablakon...
hatórányi vonatút és szétmállott minden szép bennem ilyen kicsinyes az összeszorult szívem még az ablakon...
pecsétes abrosz a ma este, internetmagányba fulladó üres mozdulat, játszótársam az idő, és a szívem...
szavaid vonatkattogás, ring, ringat, ringunk. ide vezet a megszokás, lassan már nem is halljuk egymást,...
Azt álmodtam, hogy világvége volt. Kínában voltam és világvége volt. Egy irodaházban, magasan, fent, fent,...
Végül mindig ketten maradnak, de azok nem mi leszünk, azok majd mindig mások, azok a...
Ki mer az elme-lélek elnehezült, kettős egére fölnézni? Erre a tornádóként kavargó túlzsúfoltságra ki mer...
Idegekre szerelt hangszalag. Másolja magát a tartalom? Csak életemmel együtt pereg le, S csillagomra kötözve...
Üresen kongó tárgyak közé ébredünk, Napszakok csörömpölnek egymásba, és visszaszivárgunk kilyukadt álmainkba. Konok megszokásunkká silányult...
nálam jártál, csak ültél az ágyamon azt hitted alszom, pedig én néztelek s láttam, hogy...
Copyright © 2025 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu