Jelenések: Stendhal
(bóklászás) A rideg valóság. Kimért képzelgésekhez szoktató, idegen színhelyeket és súlytalan szereplőket reánk osztó fukar,...
(bóklászás) A rideg valóság. Kimért képzelgésekhez szoktató, idegen színhelyeket és súlytalan szereplőket reánk osztó fukar,...
(egy virágszál Évának) Szerepet vállaltam Éva, szerepet. Kaptam egy szívet és hajszélereket. Rám mérettetett egy...
Megpróbálok valami dallamot. Még akkor is, ha csak arasznyi „jó éjt”. Tanulnod illene a megengedhetetlent,...
Megnyílnak, szétlazulnak a rácsok. Mondhatok mindent így is vagy máskülönben. Tárt karokkal várok idegen hangokat....
Ébredéskor úgy tűnt, szétesett a nap, aszfalton kopogott a tervek hiánya. Jótevők jöttek kenyérrel és...
Mégis csak óévi madár maradok, régi karórám a régi asztalon, lent ásnak, odafent kék vásznat...
Ma prüszköltem, mint egy ló. Orrcimpáim a porchoz tapadtak, miközben módszeresen megszívtam magam gyomortól torokig....
megkeményedik ajkad mikor Villont vagy József Attilát szavalsz szemed a távolba mered mintha haragudnál vagy...
mint álmos állat nyújtózik a pára kávéscsészéd fölött ilyenkor a kávé aromája a nyáreleji virágok...
Copyright © 2026 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu