Hamlethez mindig meg lehet találni a kapcsolódási pontot
Hamlet-bemutatót tart a Gyulai Várszínházban a nagyváradi Szigligeti Társulat augusztus 29-én, szombaton este. Az előadást Telihay Péter rendezi. A dán királyfi történetét sok művész játszotta, fel- és átdolgozta az évszázadok során. Most a váradiak készülnek izgalmasnak ígérkező játékkal. A koprodukcióval kapcsolatban augusztus 26-án sajtótájékoztatót tartottak a délutáni próba előtt.
A sajtóeseményt dr. Elek Tibor, a Gyulai Várszínház ügyvezetője nyitotta meg, aki elmondta: a járványügyi intézkedések többszöri újragondolásra kényszerítették az immár 57. évadát ünneplő nyári színházi fesztivál szervezőit. Így történt ez a Hamlettel is, amellyel eredetileg a Shakespeare Fesztivál 2020-as kiadása debütált volna az évad nyitóelőadásaként. A járvány alaposan összekeverte a kártyákat, ám kezdettől fogva bizakodtak, nem hagytak föl a reménnyel. A Hamlet-premiert is megtartják, azzal a különbésggel, hogy most záróelőadás lesz.
A beszélgetést moderáló Tóth G. Ildikó arról kérdezte Czvikker Katalint, a Szigligeti Színház főigazgatóját, hogy miként élték meg az elmúlt időszakot. Czvikker Katalin elmondta: „A kreatív, bátor és vállalkozószellemű színházcsinálók ideje volt ez a periódus.” Sok volt a kockázat, ám elég bátrak voltak ahhoz, hogy minden kreatív energiájukat felszínre hozva mozgásban tartsák a társulatot és általa a váradi színházi életet. Amikor másképpen nem lehetett, online dolgoztak. Alig pihentek, idejük nagy részét a szinten tartó próbák és az új próbafolyamatok tették ki. Ennek egyenes következménye, hogy most, az otthoni enyhítésekkor, valamint a külföldi meghívások esetében is azonnal léphetnek, gyorsan tudnak alkalmazkodni.
Ezután Telihay Péter szólt arról, hogy a váradi truppal való együttműködés ötlete egy évvel ezelőttről származik, amikor a rendező végignézte a Miniévad minden előadását, és nagyon erős társulatot ismert meg. Telihay hozzáfűzte: bár a Hamlet színrevitelének gondolata minden színházi alkotót megkísért, Novák Eszter ötlete nyomán döntött Shakespeare drámája mellett. A kultikus helyszínt, a gyulai várat pedig Czvikker Katalin és Elek Tibor választotta. A Gyulai Várszínház ügyvezetője hozzáfűzte: hosszú évekre visszanyúló kapcsolatuk van a váradiakkal. Ez az együttműködés az utóbbi években felpörgött. Czvikker Katalin pedig hangsúlyozta: e mostani koprodukció bizalmon alapszik.
Tóth G. Ildikó kérdésére a Hamletet játszó Sebestyén Hunor arról beszélt, milyen kihívást jelent színészként helytállni egy ilyen kultikusnak mondható dráma főszereplőjeként. „Olyan kihívás ez, amihez fel kell nőni. Rengeteg munka e mérhetetlenül sok gondolatot rendszerbe szedni” – magyarázta a Szigligeti Társulat fiatal színművésze. A Claudiust, Hamlet atyjának szellemét játszó Dimény Levente, valamint az Opheliát alakító Trabalka Cecília egyetértett abban, hogy a Shakespeare-szöveg összetettségéből adódóan a próbafolyamat előrehaladtával egyre több kérdés fogalmazódik meg az alkotókban. Egyre inkább kiderül: csupán egy hányadát tudják megfejteni eme kérdéseknek – jegyezte meg Dimény Levente. Trabalka Cecília, aki a produkció zeneszerzője és zenei vezetője is, arról is szólt, hosszú úton haladtak végig, és fáj majd a szívük, ha befejeződik a próbafolyamat.
A Hamlet anyját, Gertrúdot megformáló Tóth Tünde szólt arról, hogy nehéz feladat e komplexitás lényegét megragadni, majd frappánsan egy Cseh Tamás-dalból idézett: „E kies hazában mutass nekem egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William”.
Telihay Péter mesélt arról, hogy a legendás színész, Gábor Miklós a róla szóló könyvben még évtizedek múltán (’62-ben volt a híres Hamlet-játéka) is a dán királyfi drámáján rágódott. A rendező hozzáfűzte: Hamlet fogvatart egy életen át. Meglehetősen sokszínű darab, amelyben egy deviáns fiút különleges kapocs fűz az apja szelleméhez, az édesanyjához, a nagybátyjához, a szerelméhez… Egyetlen metafora köré szerveződik a történet, és mégis… Van egy szinte démonizált apaszellem, aki küldetéstudattal, váteszi attitűddel, kérlelhetetlen morális és lelkisimereti kérdést feszegető életmóddal átkoz vagy áld meg egy fiatalembert, és arra predesztinálja fiát, hogy viselkedjen úgy, mint aki tettei által megváltja környezetét. A fiú végigmegy ezen az úton és feláldozza magát. Mindez az örökérvényűség dimenziójába emeli a darabot. Másfelől megtalálható a történetben sok arcátlan vagy durva kiszólás is, valamint hétköznapi pajzánság és obszcenitás, ami Shakespeare közönségének szólt. E kettőséget valahogy össze kell gyúrni, és valamelyest akkor lesz a helyén a darab. A Hamlet már Shakespeare idejében is korát meghazudtoló módon volt pimasz és provokatív. A mai kor Hamlet-figurája afféle Jim Morrison. Egy költő, aki őrületes hatással bír a környezetére, és a megszállottsága és mániája okán feláldozza az életét. Telihay arról is említést tett: jó néhány szállóige van a drámában. Az egyik ilyen: „Kizökkent az idő”. És most éppen egy kizökkent világban élünk. A Hamlethez mindig meg lehet találni a kapcsolódási pontot – hangsúlyozta Telihay.
A moderátor arról is kérdezte a szereplőket: milyen érzés újból közönség előtt játszani. Tóth Tünde elmondta: ki vannak éhezve arra, hogy játsszanak a mindenkori közönségnek. Dimény Levente szerint pedig minden nap, minden pillanatban, minden előadás során meg kell mérni az igazságát annak, amitől csodává válhat a játék, ez a színház örökkévaló lényege.
Hogy milyen érzés a gyulai gótikus várban színre vinni e drámát? Telihay elárulta: inspiratív az épület, tobzódtak is az ötletekben. A tervek szerint a nagyváradi színházban októberben lesz majd a Hamlet-bemutató. A rendező megjegyezte: az előadásnak megvan a belső lüktetése, dinamikája. A zene, a díszlet és jelmez ugyanaz marad. Véleménye szerint mindkét előadás ugyanolyan releváns lesz.
Szó esett még az új előadás koreográfiájáról. Egy kiváló táncművész, Lőrinc Katalin dolgozott együtt a társulattal. A koreográfia sokat hozzátesz a játékhoz. A rendező megfogalmazása szerint túl a realitáson a zene és mozgás hozza a kimondhatatlant. A koreográfia fölerősíti az érzéseket a test, a mozgás energiája révén, és a spiritualitást is hangsúlyozza. Trabalka Cecília zenéje pedig különleges hangzást ad. Valahogy megtalálta azt, ami a rendező és a címszereplő lelkében zeng. A zene erősen reflektál a pillanatra.
Ennek apropóján végezetül Elek Tibor megemlítette: a Szigligeti Társulat premierje egy összművészeti fesztivál záróeseménye lesz. Stílusosan e Hamlet-előadás is összművészeti élményt nyújt majd.
Az előadás szabadtéri bemutatóját augusztus 29-én, szombaton 20,30 órától tartják a Gyulai Várszínházban. Ezt követően a produkció a Szigligeti Színház fennállásának 120. évfordulója kapcsán szervezendő októberi ünnepség díszelőadása lesz – amennyiben ezt a hatályban lévő járványügyi szabályozások megengedik majd.
Címlapfotó: Vigh László Miklós