Kulturális folyóirat és portál

tohi 2

2021. június 16 | Várad | Irodalom

 Fénylő partokon

Érezlek bár, de el nem érlek,

karomba hulló messzeségek

álmát ringatom.

 

Szélfútta porszem lettem újra,

a mindenséggel összebújva

fénylő partokon

 

várlak úgy, mintha jöttöd volna

hullámok mélyét jelző bója,

fárosz, őrtorony.

 

Örvénylő vágyak vére csöppen,

időtlen csendbe töltöm, s közben

lelkem foltozom

 

ezredév óta ébren, talpon,

néha lépteid neszét hallom

fénylő partokon.

B. Mihály Csilla

(Megjelent a Várad 2021/5. számában)

Illusztráció: Csathó Töhötöm

Copyright © 2021 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu