Kulturális folyóirat és portál

VAR juli 31_32_ezopus 1

2021. augusztus 18 | Várad | Kultúra

Ezópus örök

Nemrégiben jelentette meg a budapesti Tinta Könyvkiadó az Esopus meséi című reprint könyvet, mely alcíme szerint 300 tanulságos állatmese és más történet a tanulóifjúság okulására. Ebből az alkalomból Cserháthalápy Ferenc kérdezte Kiss Gábort, a Tinta Könyvkiadó főszerkesztőjét.

– Melyek a legismertebb Ezópus-mesék?

– Mindenki ismeri a gólya és a róka kölcsönös vacsorameghívását, amelyben a ravasz róka lapos tálban szolgálja fel a gólyának az ételt, a gólya pedig viszonzásképpen, mikor visszahívja a rókát, hosszú nyakú edényben kínálja a vacsorát. Bizonyára sokaknak ismerős az a történet is, melyben a fán ülő holló szájában lévő sajtot úgy szerzi meg a róka, hogy mézesmázos szavakkal hízelkedve dicséri a holló énekét, és ráveszi, hogy szólaljon meg, és így a sajt kiesik a holló csőréből. Ki ne ismerné a nagyképű nyúl és a teknősbéka futóversenyének történetét a váratlan eredménnyel?

– Ki volt Ezópus? Mit tudunk életéről?

– A mesék szerzője, Ezópus fríg rabszolga volt, 2500 évvel ezelőtt élt. Hérodotosz és Arisztotelész is említi személyét. Neve görögösen Aiszóposz, latinosan Aesopus, magyarosan írva pedig Ezópus. A hagyomány szerint alacsony termetű, púpos ember volt, aki szellemi képességeivel kiemelkedett kortársai közül, s aztán gazdája szabad emberré tette. A „mesék Homéroszának” is szokták hívni. Már kortársai között nagy népszerűségre tett szert mesemondó tehetségével. Végül is ő az európai meseirodalom első mestere, alapítója.

– Kinek szólnak ezek a két és fél ezer éves mesék?

– Ezek javarészt állatmesék, azaz fabulák. Nemcsak felnőttekhez szóltak, hanem gyerekekhez is. Fennmaradtak olyan kétezer éves papiruszok, melyeken az Ezópus meséi rímbe foglalva voltak lejegyezve kisdiákoknak. Jóval később a pajzán történeteiről ismert középkori nagy mesemondó, Boccaccio így ír a mesékről: „A mesék haszna, hogy az első olvasásra is érhető történetekben gyönyörűséget találnak a tudatlanok is, rejtett értelmükön pedig még a tudósok is törhetik a fejüket.” Érdekes megfigyelni, hogy Ezópus meséiben az állatok majdnem mindig saját természetüknek megfelelően viselkednek, de az állatok tulajdonságai mindig azonosíthatók valamilyen emberi tulajdonsággal is.

– Hogy terjedtek el Ezópus meséi?

– Ezek a mesék a könyvnyomtatás feltalálása után terjedtek el széles körben Európában. Az 1400‑as évek végétől a nyomtatott Ezópus-meséket gyakran igen szép fametszetekkel díszítették. Az állatmeséket az 1600‑as évek második felében Jean de La Fontaine fogalmazta újra, az ő írásai tovább népszerűsítették a fabulákat. A meséket magyarul nyomtatásban először Pesti Gábor jelentette meg 1536-ban. Ő még két másik magyar nyelvű munkát adott ki, ezek ott vannak az első magyarul nyomtatott könyvek között. Pesti Gábor kiadott egy hatnyelvű szótárt is 1531-ben és az Újtestamentumot – amely a négy evangéliumot tartalmazza csupán – 1538-ban. Ezek együtt ma is korszerű kiadói programnak tekinthetők: szótár – mese – biblia. Pesti Gábor Ezópus-mesefordításait Toldi Ferenc újra kiadta 1858-ban. Később mások is lefordították és kiadták Ezópus meséit, például Heltai Gáspár 1566-ban. Összességében a mai napig Ezópus meséinek magyarul körülbelül félszáz kiadása ismert. A mesék nyelve, szófordulatai hatottak a legtöbb európai nyelvre, így a magyarra is. A magyar nyelvbe Ezópus meséiből került és terjedt el az egy fecske nem csinál nyarat, a más tollával ékeskedik vagy a savanyú a szőlő szólás is.

– Mi jellemzi a mostani Tinta-kiadást?

– Az általunk most reprintben kiadott szép munka száz évvel ezelőtt jelent meg Boros Gábor átdolgozásában. Ez a változat legalább négy kiadást élt meg a XIX. század végétől. Több mint száz rézmetszetszerű, fekete-fehér realisztikus rajz díszíti a könyvet, melyet a gyermekek örömmel fognak nézegetni.

– Miért adták ki ezt a könyvet?

– Ezópus meséit olvasgatva rácsodálkozhatunk, hogy a két és fél ezer évvel ezelőtt élt emberek viselkedése mennyire hasonló korunk emberének magatartásához. A fabulák szereplői sokszor kapzsik és felelőtlenek, de bölcsességgel, szorgalommal boldogulni is tudtak, meg tudták oldani az előttük álló feladatokat, le tudták győzni a nehézségeket. A korokat átívelően népszerű Ezópus-mesék az antikvitásban gyökereznek, és az európai kultúrkör szerves részét képezik. Azért jelentettük meg a Tinta Könyvkiadónál Ezópus meséit, mert meggyőződésünk, hogy újra és újra vissza kell térnünk a klasszikusokhoz. Szórakoztatni és elgondolkoztatni szeretnénk ezzel a könyvvel a kicsiket és a felnőtteket egyaránt. Nem is beszélve arról, hogy a mesék közös meghallgatása után kiváló alkalom nyílik a szülők és gyerekek közt a tanulságok levonására, így igazán okulásra szolgálnak a fabulák.

(Megjelent a Várad 2021/7. számában)

 

Copyright © 2021 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu