Böjt után vihar jön, belekiabálsz
Kiálltad úgy-ahogy az első nagyobb próbát.
Még hátravan persze a neheze,
hogy eltaláld a nyugalmad is jobban,
míg éjszakádban vihar közeleg.
Nem tör ki mégsem. Várjátok a gangon,
de elvonul csakúgy mellettetek.
Hagyod, menjen. Te fel nem hergeled.
A konyhaajtóban megáll a dallam.
Most már megváltozhat minden felőled.
Két sör. Végezze ez is csak a dolgát.
Ha utadba kerül, majd lenyeled.
A séta legyen pontos, akaratlan,
hadd táguljon tovább a képkeret.
Ha testek jönnek, áldassék a játék,
hogy gyakorolhasd a kinezikát.
Ha nem jön semmi, nem is kell sietni
ha meg kitör, hát belekiabálsz.
Az sem zavar, ha kidőlnek a fák.
Most éjszaka van, ég és Hársfa utca.
A dallam folytatódik, folt a hold.
Mi jóslat volt, majd újraszerveződik
– de erről többet nem kell mondanod.
Még évadok. Még minden, ami történt:
kimért idő, konkrét utóhatás.
Mert nyártól nyárig egyre nehezebb lett
felfogni hülye rezonanciáit
az előzőnek ami nem talált.
2012. június