Kilépni a keretből a világ felé
Ujvárossy László vizuális művész, grafikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja alkotásaiból láthatunk válogatást Nagyváradon. A Kilépés a keretből című tárlatát július 9-én nyitották meg a Nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota második emeleti kiállítótermeiben. A kiállítás különleges jelentőségű, hiszen a Munkácsy-díjas grafikusművésznek 44 éve nem volt egyéni tárlata fogadott városában. A jelenlegi válogatás a neves alkotó rajzos-grafikai, pedagógiai és installációs munkásságáról ad átfogó képet, a nyolcvanas évekbeli pályakezdéstől egészen napjainkig.
Pályája kezdetén a művész az akkoriban igencsak progresszívnek számító 35-ös Műhely alkotójaként vált ismertté Romániában. Később Ujvárossy sokrétű művészeti, tervezői és pedagógiai tevékenységet folytatott. A Partiumi Keresztény Egyetemen a reklámgrafika tanszék alapító-vezetőjeként diákok generációit vezette be a tervezőgrafika, a vizuális gondolkodás és az alkotói szemlélet alapjaiba. Mikor Nagyváradra került, nem tudta, hogy kisegítő iskolában fog tanítani. Rájött, hogy a gyermekportré és a kézről készült rajz között van valamilyen összefüggés vizuálisan. Ez a hatás végigvonul a tárlaton, minden kiállítótérben ott vannak a kezek…
A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök köszöntötte a vendégeket, aki örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egyre több lehetőség nyílik számukra újabb és újabb művészek munkáinak bemutatására. Ezt követően Ramona Novicov művészettörténész méltatta Ujvárossy László munkásságát, aki szerinte generációjának egyik legnagyobb alakja.
„A festmény igazsága a keret, írja a filozófus” – mondta egyetemi professzortársa, Horváth Gizella filozófus méltató beszédében. „A festmény, pontosabban a művészek igazsága a kereten kívül van. Ujvárossy László grafikusként élt és alkotott, de mindig kilépett a keretből, hiszen a grafika maga a cselekvés. A keret ad egy biztonságos teret, de megszabja a szabadság szűk mozgásterét. Ujvárossy László nem a biztonságra, hanem a szabadságra esküszik, keres valamit, ami még nem volt. Kilép a keretből a világ felé, nem akar provinciális művészetet csinálni, a mának és a holnapnak akar alkotni. Módszere az eltávolodás és az állandó kísérletezés. Vissza-visszatér a természet állandó, kiszámítható ciklikusságához, az élet körkorgásához, a születés, szerelem, halál bizonyosságához. Ujvárossy László mindenre rá tud csodálkozni, de leginkább az élet misztériumára. A napkezek lehetnek a gyermeki ártatlanság, a tisztaság jelképei, miközben valós utalásokat is tartalmaznak, megnyitva a termékenység témáját, de lehetnek a kétségbeesés gesztusai is. A rajzai kiszöknek a keretből a térbe, kereszteződnek az írással, „ráfekszenek” a fotóra, életet adnak mozgó képként. Minden összekapcsolás lehetséges, ha indokolt, ha a gondolat vagy a forma megkívánja. Ennek a kísérletező, nyugtalan életnek a lenyomatát láthatjuk itt a művész fogadott városában” – hangsúlyozta Horváth Gizella.
Az életmű-kiállítás 2026. november 10-ig látogatható a barokk palota második emeletén.
Fotók: Kocsis Csaba
