Kulturális folyóirat és portál

2015. január 3 | Varga László Edgár | Irodalom

york napsütése

néha azt hiszem hogy beszélnek a fák
és már nem segít york napsütése sem
látod idegbeteg lett minden költő
csak fütyörészni tudnak – aludni nem
a párna mocsár s a takaró súlyos
fabrikálni ezt-azt: partot embert házat
a partra pokrócot és arra téged
és létezel – hisz folyton kitalállak

itt mindenki iszik de senki se részeg
(és mindenki meghalt de senki se halott)
néha azt hiszem hogy beszélnek a fák
és azt mondják: „hát itt vagy!” – itt vagyok
fabrikálni ezt-azt – ehhez még értek
hogy eltöltsem e csevegő időt
a fegyverem az unalom s a becsvágy
mely apró magból kelt ki aztán egyre nőtt

most homlokunkon győztes koszorú
– mondanám de nem nő itt babér sem
s york napsütését színeire bontom:
kékre mint az ég pirosra mint a vérem
látod idegbeteg lett minden költő:
párbeszédet írnak színpadias fáknak
és mindenki meghal de senki se részeg
és létezel – hisz folyton kitalállak

Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu