Yerma: tabuk nélkül
Három nő a színpadon vérvörösben – amiről Margaret Atwood ikonikus regénye, A szolgálólány meséje óta tudjuk, hogy a termékenység színe – mesél, táncol, énekel, történetet mond. Olykor fekete-fehér fényképeken nagymamák, nagynénik és anyák, nők hosszú sora jelenik meg, vagy éppen a mesterséges megtermékenyítés eljárásait magyarázó orvosnő köszönti videofelvételről a nézőket. A spanyol nyelvű előadást román és angol feliratozással követhettük végig.
A Federico Garcia Lorca Yerma című darabjára alapuló, azonos című és tabudöntögető előadás írója és rendezője Eliana Furman, aki María Luisa Vergara, Daniela Orellana, Caterina Peragallo, Gloria Labbay, Lucía de la Maza és Soledad Ramírez közreműködésével formálta meg az előadás szövegét. A darabot María Luisa Vergara, Lorena Capetillo és Casandra Day adta elő a Transilvania Stúdióban, szombaton a X. Nagyváradi Nemzetközi Színházi Fesztivál (FITO) harmadik napján.
A chilei Colectivo Proyecto (Puerperio) előadása egy trilógia (előző részek a Puerperio és a Neonatología) záró darabja. A három nő a színpadon mesél gyermek utáni vágyról, örökbefogadásról, gyászról, veszteségről, örömről, hormonkezelésekről, kudarcokról egyaránt. Univerzális női tapasztalatok ezek, amelyek túlmutatnak akár a nyelvi akár a kulturális korlátokon: a dokumentarista igényességgel felépített előadás pedig semmi nem szépít. Hiszen nem sok szépség van a mesterséges megtermékenyítéshez szükséges napi hormoninjekciók beadásában, a gyermekvállalást ösztönző társadalmi nyomásban, vagy éppen azokban a narratívákban, amelyek a gyermektelen nőket éppen nőiségükben kérdőjelezik meg.
A mai, aktuális történetek között pedig meg-megjelenik a meddőség témájáról az eredeti darabot 1934-ben megíró Federico Garcia Lorca képe is. Az ő története Spanyolországban játszódik, főhősnője gyermekre vágyik, ezt azonban férjétől nem kaphatja meg. A chilei társulat darabjában a meddőség témája kapcsán a női nézőpontok és tapasztalatok jelennek meg. Az egyik nő az örökbefogadást választja, egyiküknél sikeres a mesterséges megtermékenyítés, míg a másiknál az ismétlődő kezelések sem járnak eredménnyel. Három nő, három sors, három történet – amelyek körülöttünk talán többen átéltek-átélnek, mint ahányan beszélnek róla.
Kép: Defoto