Szerkesztői üzenet – Van még lap
Háromfős szerkesztőségre sem bízták még két folyóirat előállítását! (Ha tévednék, kérem, javítsanak ki.) Nagyváradon ez történt 2020 decemberének közepén. Három embert engedélyezett ugyanis a megyei tanács elnökének előterjesztése nyomán megszavazott határozat, ennyien vihetik tovább az önálló intézményként felszámolt Várad Kulturális Folyóirat kiadványait. A két lap egyike a 2002-ben létrehozott Várad.
Alapító szerkesztői – Barabás Zoltán, Gittai István, dr. Indig Ottó, Kinde Annamária, Péter I. Zoltán, Szilágyi Aladár, Dénes László, Lipcsei Márta (utóbbi kettő kivételével sajnos már mind néhaiak) – annak idején bizonyára elképzelni sem tudták volna, milyen sorsa lesz a lapnak. A mostanáig mindössze hét és fél állással a megyei költségvetést megterhelő intézményünkön – akárcsak a megyei fenntartású összes kulturális létesítményen – spórolni akar az új önkormányzat. A meghagyott három szerkesztőnek január elsejétől csak az írás és a szerkesztés a dolga – nyilatkozta többször is a tanácselnök. Az adminisztratív feladatokat – úgymond – majd ellátja a megyei könyvtár, amelyhez részlegként hozzácsatoltak. A könyvtár, amelynek működését külön törvény szabályozza, olyan megbízatást kapott, amihez eddig nem volt köze, hiszen egy lapkiadónak merőben más a feladata. A megyei könyvtár – egyebek között a megye minden könyvtárának magas színvonalú szakmai mentora – mellesleg maga is jelentős lefaragásokat szenvedett el. Az új megbízatást a vezetőség igyekszik teljesíteni, ám sok fejfájásunkba, álmatlan éjszakánkba, idegsejtünkbe kerül megtalálni azt a bürokratikusan is járható utat, amelyet követve honorálhatják a szerzőket, a tördelőt, korrektort, megbízást adhatnak a lap kinyomtatására egy nyomdának, s a lap el is jut az olvasókhoz, akik – reményeink és az eddigi gyakorlat szerint – valamilyen módon elő is fizethetnek majd rá. Közben pedig azt halljuk, hogy dolgozzunk tovább ugyanúgy, ahogy eddig…
Dolgozunk. Minden külön ösztökélés, írásbeli utasítás nélkül. A lapba szánt anyagokat – a szerzők korábban közlésre szánt alkotásainak felhasználásával – összeállítottuk. És útjára indítjuk a Várad folyóirat új évfolyamát azzal a szándékkal, hogy az előző szellemiségét ne hagyjuk veszni. Megcsappant lehetőségeinkhez képest a Biharországot is igyekszünk tovább éltetni – egy külön rovat formájában.
Mert bárki bármit gondoljon, nyilatkozzon is, nem voltunk és vagyunk ingyenélők, léhűtők. Az adminisztratív teendők még hátravannak, de ha Ön, kedves Olvasó, idáig ért az olvasással, azt jelenti, hogy van még lap. S hogy lesz, lehet is még, abban bízunk; háromtagú szerkesztőbizottságunkon nem fog múlni.
A szerkesztőbizottság nevében:
Máté Zsófia