Kulturális folyóirat és portál

szaz percnyi 1

2026. szeptember 6 | Fried Noémi Lujza | Kultúra

Száz percnyi Ványa bácsi

 

Májusban mutatta be a Regina Maria Színház Iosif Vulcan Társulata Anton Pavlovics Csehov Ványa bácsi című darabját. Cristian Ban rendező első alkalommal rendezett a nagyváradi román társulatnál, az előadás színre vitelében Andreea Săndulescu díszlettervező, Cristian Niculescu, a világítástervező és David Constantinescu rendezőasszisztens is közreműködött. Az előadás jelmezei és díszlete korunkat idézik, akárcsak a betétdalok, melyek közül a Morris Albert Feelings című számát a szereplők adják elő, de felcsedül F.R. David Words, Harry Belafonte Try to remember vagy Elvis Presley The word of you című dala is. A díszlet statikus, minimális változtatásokkal jelenítik meg a különböző helyszíneket.

Száz perc unalom, száz perc csend, száz perc várakozás, száz perc depresszió… sorolja az előadás elején Ványa bácsi (Petre Ghimbășan). Sorra érkeznek a színre a szereplők, a professzor első házasságából származó lánya, Szonya (Anda Tămășanu), Ilja Iljics (Pavel Sîrghi), Asztrov doktor (Răzvan Vicoveanu) a dajka, Marina Tyimofejevna (Corina Cernea),a professzor fiatal felesége Jelena (Denisa Irina Vlad), végül maga a professzor – Alekszandr Vlagyimirovics Szerebrjakov (Richard Balint) is megjelenik a színen. Miközben pereg a jól ismert történet, a drámaibb helyzeteket is finom humorral kezeli, a konfliktushelyzeteket ezzel oldja az előadás, de olykor kissé kesernyés a nézők nevetése, hiszen az eltékozolt életeken lehet nevetni ugyan, se a szereplők sorsa önmagunkkal is szembesít.

Az alaphelyzet jól ismert, a birtokra, melyet Ványa és unokahúga, Szonja vezet, hogy anyagilag támogathassák Szonja apját, Szerebrjakov professzort. Amikor a professzor visszavonul a birtokra második, fiatal feleségével, Jelenával, az eddig elfojtott érzelmek és feszültségek felszínre törnek. Ványa bácsi és a környezetet óvni vágyó Asztrov doktor is beleszeret Jelenába, a doktor pedig észre sem veszi Szonja szótlan szerelmét. A professzor elvárja a kiszolgálást, néha az az érzésünk, hogy a betegségével zsarolja környezetét. A fiatal feleség bár művelt, tanult nő, aki nem tud mit kezdeni magával a vidéki létben, és bár jól esik neki a hódolat, kitörni sem tud a házasságból. A szereplők keringenek egymás körül, miközben mindenkiben megérnek a maga felismerései: Ványa bácsi rájön, hogy már nem tiszteli a professzort, és saját elszalasztott lehetőségein kesereg, akárcsak a doktor akiben ugyan lenne igény a változásra, de akivel változtatna, nem vállalja fel ezt a lépést, aki pedig vele változtatna, az őt nem érdekli. Az elszegényedett Tyelegin „mélységesesen hálás” mindenért, hiszen ott élhet  a birtokon, míg Marina dajka talán az egyetlen kiegyensúlyozott karakter a szereplők közül, aki szerint egy jó hársfa- vagy málnatea gyógyír lehet testi és lelki fájdalomra egyaránt.

Hiába azonban a változás iránti igény, a szereplők végül visszasüllyednek a mindennapok mocsarába: Ványa bácsi kettős kudarca – nem sikerül sem a professzort lelőnie, miután az felveti a birtok eladásának lehetőségét, sem öngyilkosnak lennie, mert a doktor visszakönyörgi az ellopott morfiumos ampullát – egyszerre tragikus és komikus is, hiszen nem marad más választása, mint visszatérni a professzorék érkezése előtti szürke létbe. A szereplők közül Szonja az egyetlen, aki valamiféle vigaszt talál, hiszen szerinte azokra, akik másokért fáradoztak még vár a nyugalom s a pihenés reménye. (Fényképek: Sebi Tonț / Defoto)

szaz percnyi 2

Szereposztás
Richard Balint – Alekszandr Vlagyimirovics Szerebrjakov
Denisa Irina Vlad – Jelena Andrejevna Szerebrjakova
Anda Tămășanu – Szofja (Szonya) Alekszandrovna Szerebrjakova
Petre Ghimbășan – Ivan (Ványa) Petrovics Vojnyickij
Răzvan Vicoveanu – Mihail Lvovics Asztrov
Pavel Sîrghi – Ilja Iljics Tyelegin (Ostya)
Corina Cernea – Marina Tyimofejevna
Megjelent a Várad 2026 júniusi számában.

Copyright © 2026 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu