Sajtótalálkozó a Schlauch Lőrinc-emlékév kapcsán
A Schlauch Lőrinc-emlékév keretében, 2024. április 4-én, csütörtökön, 13 órai kezdettel, nyilvános sajtótalálkozót szervez a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség a püspöki palota földszinti, Schlauch-emléktermében, ahol Böcskei László megyés püspök és az Országos Széchényi Könyvtár küldöttsége élén Rózsa Dávid főigazgató két, az egyházmegye szempontjából fontos bejelentésre készül.
Március 27-én volt 200 éve annak, hogy Új-Aradon megszületett a római katolikus egyház egyetlen Nagyváradról regnáló bíborosa, Schlauch Lőrinc (1824–1902), akinek a tavaly emlékszobát avattak a közelgő bicentenárium apropóján, annak köszönhetően, hogy a bíboros oldalági leszármazottai jelentős hagyatékkal bővítették a püspökség gyűjteményét. Az Országos Széchényi Könyvtár vezetőjének tavalyi, nagyváradi látogatása adta az ötletet Schlauch Lőrinc emlékének korszerű és időszerű ápolására, így az eltelt fél évben az OSZK digitalizálta és Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK) nyilvánossá tette Schlauch Lőrinc bőséges nyomtatott irodalmi hagyatékát, valamint a nagyváradi egyházmegyével kapcsolatos egyéb nyomtatványokat. Ennek bejelentésére készül csütörtökön Rózsa Dávid főigazgató. Majd a két intézmény közötti partneri megállapodást írnak alá a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye egyik legjelentősebb műtárgyának, a szentjobbi katolikus közösség tulajdonában levő Szentjobb-ereklye budapesti restaurálására. A kisméretű, Mária Terézia királynő személyéhez köthető, festett Szent Jobb-ábrázolás arra a selyemkendőre készült, amely Szent István jobbját takarta, amikor az 1771-ben, uralkodói közbenjárásra visszatért a dalmáciai Raguzából Magyarországra. A római katolikus egyház épp ezért érintéses ereklyeként tekint a királynő autográf ereklye-igazoló és adományozó szövegével ellátott műtárgyra, amelynek restaurálását készítik elő a két intézmény vezetői és szakemberei.
Schlauch Lőrinc püspök, bíboros, egyházjogász, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja 1902. július 10-én halt meg Nagyváradon, ahol ezt követően közterületet neveztek el róla az egykori olaszi Új soron. A püspöki palota kertje, a fő utcáig terjedő tér, az itt lévő park Trianonig viselhette a jeles férfiú nevét, illetve majd 1940–45 között, aztán Petőfi Sándorról nevezték el a parkot. A hagyománytisztelő váradiak ma is Schlauch-kertként emlegetik ezt a városrészt.