Néha úgy érzed…
Néha úgy érzed, valaki
járt már itt, s elrendezett
mindent, hogy te már kész utat
tapsol, s jaj, EMLÉKEZET
minden, ami elérkezett…
Emlékezet, valaki másé,
dalolva lépdel ő, s eső
mo ssa el nyomát, s lopkod is
ezt azt belőled, VISSZANYÚL,
RETTENET-FALAT GYALUL
KÖRÖTTED, S FELGYŰLT KÉPZELET
LÁNGJÁBAN LÉPSZ GYANÚTLANUL…
Ki jár itt? Hátra ne nézz!
Tudatod robbanó penész-
kanóc, s emléked falán
a rossz, a rossz a vaspalánk,
villámtól izzó rácsain
a sátán feje rádkacsint,
már azt sem tudod, hogy ki vagy,
sürögsz, forogsz, zihálsz, rohansz,
jaj a GAZDA itt járt megint,
jaj, az AGYAMON Nessus-ing…
Kik is találták ki a sorsot?!
Vezetnek valamerre, mint
irányított tankoszlopot,
s azt sem tudod,
mikor lépsz át idegen földre,
csak követed
előtted a fel sem mutatott jeleket…
Megjelent a Gyakorlótér c. antológiában (Budapest, 1989).