Kulturális folyóirat és portál

VAR juli 06_07_kozossegi cimlap

2022. szeptember 14 | Molnár Judit | Kultúra

Közösségi szolgálatban az egyre gazdagodó értéktár

Amióta közel egy esztendeje befejeződött a nagyváradi római katolikus püspökség palotájának restaurálása, egymást érik az ott rendezett különböző kulturális események, különös tekintettel a komolyzenei hangversenyekre, illetve a gazdag tematikájú képzőművészeti kiállításokra.

Az egyre inkább váradi szellemi központként is működő római katolikus püspöki székhelyen, a műemlék barokk palotában megnyílt, A művész műterme című tárlatot a 2000-ben Temesváron Jecza Péter szobrászművész alapította Interart Triade Alapítvány szervezte Sorina Jecza kurátor irányításával, az alábbi művészek részvételével: Marius Bercea, Oana Fărcaș, Ion Grigorescu, Jakobovits Márta, Tincuța Marin, Ana Maria Mureșan, Paul Neagu, Lia és Dan Perjovschi, Marilena Preda-Sânc, Cristian Sida, Ujvárossy-Kerekes Gyöngyi és Ujvárossy László. A nagy érdeklődésnek örvendő tárlat augusztus 1‑ig volt látogatható.

A püspöki palota kulturális eseményeivel kapcsolatban Balla Tünde és Lakatos Attila gyűjteményfelelős házaspárral beszélgettünk mindenekelőtt azt tisztázva, hogyan is lett a hosszas huzavona után visszaszolgáltatott püspöki rezidenciából rövid idő alatt Nagyvárad egyik legjelentősebb kulturális tere.

Beszélgetőpartnereimtől megtudtam, hogy a Patachich Ádám püspök felkérésére épült palota 1762 és 1776 között az ugyanakkor épülő székesegyház mellett eleve annak az elgondolásnak a mentén született, hogy a különböző művészeteknek is otthont adhasson. A mostani restauráláskor Böcskei László megyés püspök az elődje, Tempfli József elképzelésének kiteljesedését tűzte ki célul, s az azóta eltelt év minden eseményére egyre nagyobb számban ellátogató váradiak ugyanolyan örömmel fogadták a közös művelődési lehetőséget, mint ahogy azt a püspök elképzelte.

Lakatos Attila és Balla Tünde elmondta: fontos szempontnak tartják, hogy nem múzeumot szándékszik üzemeltetni a püspökség, hanem – a múlt olyan jelentős eseményei mellett, mint amilyen Szent László király emlékének méltó megőrzése, valamint a mártír püspökök feledéstől való megóvása – a jelen történéseit szeretnék a középpontba állítani, és természetesen a jövő kultúrájára is gondolnak. A Szent László Terem már látogatható, a mártír püspökök terme is készülőben van. E két állandó kiállítás megtekintése ingyenes lesz, a többié belépődíjas, és az ő munkakörükbe tartozik annak megfigyelése is, hogy senki se éljen vissza a tárt kapuval. Elmondásuk szerint ez állandó befogottságot jelent, gyakran előfordul, hogy a saját feladataikra sincs idejük.

Érdekelt, hogy csak szigorúan vett művészeti kiállításaik vannak‑e, vagy arra is gondolnak, hogy a látogatókat kultúrtörténeti érdekességek is vonzanák. Spontán válaszukból kiderült, akár meg is sérthettem volna őket ezzel a kérdéssel, de a fölösleges érzékenykedés sem nekik, sem nekem nem kenyerünk, úgyhogy örömmel hallgattam a palota első emeletének állandó tárlatáról szóló beszámolót. Ott az egyházmegye fejlődését lehet nyomon követni különös hangsúllyal a barokk korból az újkorba vezető út sikereire. A második emelet az időszaki kiállítások tere, négy teremben jelenleg is három kiállítás tekinthető meg.

A tárlatokat meghívásos alapon vagy bejelentkezéssel szervezik, ahogy az most is történt. A város egyik leghíresebb középiskolája, a jelenleg Ady Endre nevét viselő, mely eredetileg az orsolyita nővérek által fenntartott leányiskola volt, fennállásának 250. évfordulóját ünnepli. Ennek tiszteletére az iskola hajdani végzettjeinek művészi alkotásaiból állt össze egy nagyszabású kiállítás.

Nem kerülhettük meg a koronavírus-világjárvány minden szempontból ártalmas hatását a kulturális életre, de megtudtam, hogy most már egyre többen érkeznek, csoportos vagy akár egyéni látogatók. Tavaly Bukarestből jöttek sokan, de idén április óta beindult a külföldi turizmus is, úgyhogy három nyelven, románul, magyarul és angolul folyik az idegenvezetés. Napi 100-150 ember érkezik, folyamatosan jönnek a csoportok. Balla Tünde érdekes adalékkal is szolgált: az utóbbi időben a korábbiaktól eltérő események miatt a látogatók „természetrajza” átrendeződött. Már a patikamúzeum megnyitásakor észrevehető volt az úgynevezett célirányos turista, aki árnyaltabb tárlatvezetést igényel. A hagyomány megvolna hozzá, csak a kapacitás hiányzik. 10-től 17 óráig állandó ügyeletet tartanak.

A művész műterme tárlatra sokan kíváncsiak, ez természetes, hiszen európai hírű művészek állítottak ki, de biztosan sok érdeklődőt fog majd vonzani a Jakobovits Miklós alkotásaiból nyíló kiállítás, és az Ady középiskola végzettjeinek műveiből létrejött anyag szintén sikerkiállítást jelent. Ennek az esztendőnek a kultúrtörténeti csúcsa viszont az október elejétől decemberig tartó nagyon rangos tárlat lesz: Janus Pannonius és nagybátyja, Vitéz János püspök életének érdekes mozzanatait mutatják be, mintegy igazolva, hogy az egyház és a kultúra történetének nemcsak a gyökere, de a törzse és a lombja is közös.

Nyitókép: Ujvárossy Kerekes Gyöngyi: Műhely 1.

Galériabeli fotók: Jakobovits Márta: Kutatás (2022); Ujvárossy László: Üzenet (fény); Lia és Dan Perjovschi: A műhely állapotai 1990–2015;  Ioan Aurel Mureşan: A művész műterme (2020); Tincuţa Marin: Bigfoot in the Studio I (Nagyláb a műteremben I., 2021); Marius Bercea: Field of Allusions (2016)

(Megjelent a Várad 2022./7. számában)

Copyright © 2022 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu