A költő lelke
A költő két napja nem evett. Késett a honoráriuma. Kikutatta a zsebeit, de csak néhány...
A költő két napja nem evett. Késett a honoráriuma. Kikutatta a zsebeit, de csak néhány...
Macselár Mihály, felhörpintette a hatodik pohár szilvapálinkát, aztán hatalmasat csapott bárdjával a tőkén heverő marhafejre....
Ahogyan a víz cserepesedik, kikristályosodik a tény, a való: nem az akarás, és nem a...
Bimbósan irulsz-pirulsz, és meglebben a pillád, mint aki leány titkát – hónaljában a trillás madár...
A nyugdíjazott székláb-faragó bérelt műhelyében tovább pepecsel. Darabszám, napi tucat helyett már szeretteinek kopácsol, csiszol,...
Várom, hogy kóbor lelkem fűszeres taligája felbukkanjon a sarkon. Óhajtom, hogy leljen rám elbitangolt, szép...
Apám, nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz, eltékozoltam minden kincsemet, de a szeretet, mit tőled...
1. Burokba zárt a gyorsulás, nem tudok saját gondolataimon ablakot vágni. 2. Nem részesülhetek az...
Apám, a gyermekkori kisbiciklit már nem támaszthatom házad oldalához, pedig ez volt az utolsó költözésed,...
Copyright © 2025 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu