a köveket már meg sem
mint hatalmas hörghurutot láttuk felszakadozni fenyveseiből az istent homályos volt és langyos és tejfehér fújtatott...
mint hatalmas hörghurutot láttuk felszakadozni fenyveseiből az istent homályos volt és langyos és tejfehér fújtatott...
Az iskolai éveket a templomban tartott egzámennel zártuk vasárnap. Hétfőn már Stubenberg gróf répáját tisztogattam...
Fekete madár az ének. Visszhangzik szememben égi jel. Nem ismerem a kavicsok törvényeit. A sziklák...
Megvirrad az utolsó éjszaka. Elénk áll sirályokkal a falsík. Megérint – – – a szótlan...
Az ég kék zománcai leperegtek. Átüt a fény tiszta tükrén a rozsda. Felhők sötétítik el...
Vers, vér, hó. Téllel bezúzott falak. Minden szó kő és mész, szemembe zártalak. Hiába is...
Talán egy egész kört megtett a mutató az órán, végigsuhant a számok fölött, míg vissza...
A bakonyi országúton felfelé hörgött egy öreg Csepel. Csomagtartójára három alumínium dobozban volt leszíjazva a...
– Persze, hogy kidobóták, Bodor mama! Be kő’ mondani, ha tudunk elbújt zsidórul – cuppogta...
Copyright © 2026 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu