Ömlik
Mint alkonyi égről a fény úgy pereg rólam az öröm tűzlilioma széllelbélelt madárfészek lettem magamba...
Mint alkonyi égről a fény úgy pereg rólam az öröm tűzlilioma széllelbélelt madárfészek lettem magamba...
Jó Atyám ki örökké vagy míg dús bánatom oly nagy akár gigászi malomkő ne engedd...
Se égbeli se földbeli nem tapad hozzám szürke idegenként mocorgok a világban nem látok embereket...
A leghalkabb szonáták egyike, mit valaha hallottam, gondolta az igazgató. A száz férőhelyes teremből ma...
Megyek a sivatagban. Lábam térdig gázol a homokba, de nem vagyok fáradt. Jól érzem magam,...
Érdekes: rögtön megéreztem. És nem éreztem fájdalmat. Pedig már egészen át volt vágva az az...
A vénasszony már hónapok óta nyomta az ágyat. Amióta végrehajtották rajta a gyomorműtétet, azóta nem...
Kala Pál órák hosszát ácsorgott az út szélén, de egyetlen autó sem vette fel. Vallásos...
Szivacs már három napja nem járt haza. Felesége, aki aggodalmas háziasszony, rosszra gondolva szaladt ki...
Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu