Kocsmai ádvent
Egy pohár magától csendül. – Megkésett áldomás. Tán biztató állomás A reccsenő bárszék. Magukat nem...
Egy pohár magától csendül. – Megkésett áldomás. Tán biztató állomás A reccsenő bárszék. Magukat nem...
Egyre kevesebb benned a csönd, egyre jobban átzúg rajtad az anyag. Nélküled indul a fém...
Fekete madár az ének. Visszhangzik szememben égi jel. Nem ismerem a kavicsok törvényeit. A sziklák...
A gimnáziumot biológia szakon végeztem. Milyen érdekes, ezt megbántam! Ha akkor az egészségügyi szakközépiskolát választom,...
Látom, hogy végtelen. A reggel még sötét. Átúszik halvány fénybe néhány óra, és aztán újra...
Langyos esőkben járta a világot Szandralány, s közben hóviharra vágyott. Angyalként hűvös dunnára hemperedni, felzuhanni...
Nem tudom, hogy ki volt az a marha, aki ezt az éjszakai ügyeletet kitalálta. A...
A sövény mögött két 10-12 éves fiú ácsorgott. A kisebbik hirtelen meglódult, átugrott az akadályon,...
Az állomáson még azt mondta, szerettem, de véget vethetek neki, közben a pesti gyors érkezett,...
Copyright © 2026 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu