Kulturális folyóirat és portál

VAR aug 04_05_egesz 1

2021. szeptember 24 | Várad | Kultúra

Egész évben bővítik a könyvállományt

A könyvtár a könyvszeretők univerzuma, ezen a helyen a könyveknek örök életük van, míg várják, hogy egy-egy olvasó fellapozza őket – fogalmazott beszélgetőtársunk, dr. Mariana Barna, a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár Olvasószolgálatának vezetője. Azt is megtudtuk tőle, hogy a téka 1991 óta viseli a nyelvész, fordító, költő nevét.

Talán a legrégebbi munkatársa a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtárnak Mariana Barna, aki az oktatói pályát cserélte fel a könyvtárosival. 1983 óta dolgozik a tékában, időközben elvégezte a könyvtár szakot, több területen is szerzett felsőfokú szakirányú diplomát, s történelemből doktorált. Nyolc igazgató váltotta egymást könyvtárosi pályafutása alatt. A gyermekrészlegen kezdte, az akkori művészeti szekción is dolgozott, amikor a közintézmény még a görögkatolikus püspöki palotában működött. Még most is jól emlékszik, milyen megilletődve lépett be először az épületbe, akárha egy szentélybe. Mint mondja, a könyvtár az ő második otthona, s maga is írhatna egy könyvet az intézmény történetéről. 2003-tól vezette a gyermekrészleget, 2013 óta pedig több részleget, köztük a felnőtt olvasókat kiszolgálót is magában foglaló Olvasószolgálatot irányítja.

– Hány kötet van a felnőtt részlegen? Milyen témákat kínálnak az olvasóknak mind magyarul, mind románul?

– A könyvtár felnőtt részlege az Olvasószolgálat része, ide tartozik még a gyermek‑ és ifjúsági részleg (júliusi számunkban bemutattuk – szerk. megj.), a könyvtár várad-ősi és Decebal sugárúti kirendeltsége, a Médiatár (májusi lapszámunkban bemutattuk – szerk. megj.), valamint az orvosi és tudományos részleg, ez a második emeleten, a 8‑as teremben kapott helyet (bemutatása következik – szerk. megj.). Több mint 160 ezer kötetünk van, a magyar és román nyelvű kínálatból minden korosztály találhat megfelelő olvasmányt. Mind a magyar, mind a román gyűjtemény enciklopedikus jellegű, a könyvek kikölcsönözhetők, a referenciakiadványok, azaz enciklopédiák, szótárak pedig az olvasóteremben tanulmányozhatók. Az első emeleten a 20‑as, 21‑es és 22‑es teremben a történelmi, földrajzi, régészeti témájú könyvek találhatók, továbbá az életrajzok, a nyelvészet és irodalom, az informatika, a filozófia, a pszichológia, a vallás, a szociológia, a politikatudomány, a közgazdaságtan, a marketing, a jog, a közigazgatás, a szociális munka és a tanügy területéhez tartozó kötetek.

– Hogyan érintette a könyvtár átszervezése a részleget?

– Sajnos két kirendeltséget, a Dacia sugárútit és a félixfürdőit megszüntették az átszervezés során. Ennek a két kirendeltségnek a könyveit a Váradszentmártoni Polgármesteri Hivatal és a nagyváradi Elit Egyesület vette át. A rövid ideig nyitva tartó biharpüspöki munkapont is megszűnt, a könyvállomány a református egyház helyi kulturális központjához került. A könyvekhez az olvasók mindhárom helyen továbbra is hozzáférhetnek.

– Hogyan módosította a világjárvány – főleg a szigorú lezárások idején – a részleg működését?

– A szükségállapot ideje alatt az olvasók előtt be kellett zárni a könyvtárat, a könyvtárosok más munkát végeztek. Ilyen volt például a könyvek bevezetése az elektronikus katalógusba, a könyvtárosok átnézték a könyvalapot, kiválogatták az elhasznált, kiselejtezendő könyveket. A kulturális-nevelő tevékenységekről filmek és képek készültek, ezek felkerültek az intézmény honlapjára és közösségi oldalára. Az olvasókkal telefonon, e-mailben vagy éppen messengeren kommunikáltunk. A készenléti állapot kezdetén sem mehettek még be az olvasók a polcokhoz, a könyvtárosok számára minden részlegen egy asztalt tettünk a folyosóra, ők az olvasók listái alapján hozták ki a kért köteteket, vagy ha az olvasót valamilyen témakör érdekelte, a könyvtáros több címet is ajánlott neki, amiből választhatott. A visszahozott könyvek is „karanténba” kerültek két hétre, és fertőtlenítés után tettük őket vissza a polcokra. Idén tavasszal – a fizikai távolságtartás betartásával és állandó maszkviseléssel – megnyithattuk az olvasótermeket, és ismét a polcokról választhatnak könyvet olvasóink.

– A könyvek mellett milyen tevékenységeket kínálnak még az olvasóknak?

– Bár kényelmetlen is volt könyvtárosnak és olvasónak egyaránt, a pandémia megtanított arra, hogy az informatikai rendszerünk segítségével tegyük változatosabbá a kínálatunkat. Információt adtunk e-mailben és a könyvtár Facebook-oldalán például az általunk beszerzett új kiadványokról, olvasmányokat ajánlottunk, könyveket mutattunk be: az 1001 könyv, amit el kell olvasni az életben elnevezésű programban hetente ajánlott egy-egy alkotót és művet Radu Andrei Deme könyvtáros. Vele együtt magam is részt vettem a vers‑ és mesefelolvasásokban, rövid darabok dramatizált változatának bemutatásában. Nevelő hatású kisfilmek is felkerültek az oldalakra, melyeket például az Országos Vízügyi Igazgatósággal, a megyei rendőrkapitánysággal, illetve iskolákkal készítettünk. Tematikus és emlékkiállításokat rendeztünk. A projektjeinket a helyzethez alkalmaztuk, az eseményeken, szimpóziumokon vagy olvasóklubokon a Zoom alkalmazással lehetett részt venni. A felnőtt részleg tevékenységei közül az egyik legszámottevőbb a Synestezia olvasóklub, ennek működését Radu Andrei Deme irányította. Az olvasók havonta találkoztak, és megbeszélték egy-egy könyv tartalmát. Az olvasóklub célja egyebek mellett, hogy a résztvevők tudatosítsák magukban a hét művészeti ág közötti harmonikus kapcsolatokat, illetve a művészet szerepét a személyiségfejlődésben.

– Hány olvasójuk van? A fiatalabbak vagy az idősebbek járnak gyakrabban könyvtárba?

– Az olvasók száma változó, például a tanév alatt, szeptembertől júliusig a diákok és az egyetemi hallgatók gyakrabban jönnek, a vakációs hónapokban kevesebben, főleg a tanulni vágyók. Az idősebbek, főleg a munkától már visszavonultak hűséges olvasóink, ők egész évben járnak. A járvány ideje alatt ellenben sokan jöttek a 30 és 65 év közötti korosztályból, őket az otthoni munkavégzés kötelezettsége késztette erre.

– Melyek a legkeresettebb könyvek?

– Elsősorban a könyvtár birtokába került új kiadványokat keresik, illetve az olvasók felkészültségétől függően keresnek könyveket a szórakoztató irodalomtól kezdve a szakmunkákig, például orvosi, jogi, közgazdasági, pszichológiai, menedzsment stb. szakkönyvekig. Anna Todd Miután című sorozata vagy Elena Ferrante Nápolyi regények sorozata, illetve Yuval Noah Harari könyvei – csak néhány a népszerűek közül.

– Melyek a legfrissebb kiadványok, mit terveznek megvásárolni? Mi az eljárás: évente vásárolnak, vagy ha megjelenik egy könyvújdonság, akkor van lehetőség a könyvállományt bővíteni?

– A könyveket elsősorban a kiadók listái alapján, a könyvesboltokból vagy könyvvásárokon választjuk ki. Vásárláskor szem előtt kell tartanunk a könyvek keresettségét, a gyűjtemények bővítését, az újdonságokat. Figyelembe vesszük a kiadói kínálat sokszínűségét és a szerző ismertségét is. Egész évben vásárolunk, a megvásárlandó tételek válogatására szigorúan figyelünk, de elsősorban a költségvetésünktől függ ez a tétel.

Fried Noémi Lujza

Máté Zsófia

(Megjelent a Várad 2021/8. számában)

 

Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu