Bemutatják Biró József hagyatékát
Vasárnap, július 10-én 18 órakor megnyitják a nagyváradi Aachvas Rein zsinagógából kialakított múzeumban (Primăriei/Teleki utca 25. szám) a Biró József művész, művészettörténész hagyatékát bemutató emlékkiállítást. A nagyváradi kiállítást követően a tárgyak és dokumentumok a Kolozsvári Zsidó Hitközség Horea úti kiállítótermébe kerülnek. A kiállítás kurátora és szervezője Löwy Dániel egyetemi tanár, író, Az úri város zsidó lakosai című monográfia szerzője, aki a kiállítást követően találkozik olvasóival. A szervezők tisztelettel meghívnak minden érdeklődőt az eseményre.
A Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány, amely az Aachvas Rein Zsinagógában létrehozott, a nagyváradi zsidóság történetét bemutató gyűjteményt működteti, vendégül látja a Biró József festőművész, művészettörténész, az erdélyi műemlékvédelem korai teoretikusa hagyatékát bemutató, Biró József, Remember 2022 címmel megrendezett időszaki kiállítást. A kiállítás a Kolozsvári Zsidó Hitközség és az ugyancsak kolozsvári székhelyű Szépművészeti Múzeum hozzájárulásával jött létre Biró József születésének 115. évfordulója alkalmából.
Biró József (1907–1945) Nagyváradon született. A kiállítás a művész, művészettörténész hagyatékából származó képzőművészeti alkotások és dokumentumok bemutatásával tárja az érdeklődők elé a mindössze 38 évet felölelő különös életutat; a képzőművészt, az alkotó Biró Józsefet állítja az esemény középpontjába.
A nagyváradi kiállítás az örökös Adam Biro beleegyezésével, a Kolozsvári Zsidó Hitközség támogatásával és dr. Löwy Dániel író, professzor, jelenlegi kurátor közbenjárásával jött létre. A tárlatnyitó után az érdeklődők Löwy Dániellel, Az úri város zsidó lakosai. A nagyváradi zsidóság története c. könyv (2015) szerzőjével találkozhatnak.
Dr. Biró József 1907. július 8-án Nagyváradon született Bíró Márk gimnáziumi tanár, pedagógiai szakíró, az ortodox zsidó gimnázium nagyműveltségű igazgatója és Hirschl (Hegedüs) Mária fiaként. Testvére, Bíró Imre (1905–2000) szemész professzor, orvostörténész.
Gyermek- és ifjúkorát a Zárda, ma Cuza Vodă utcai Zsidó Fiú és Leány Polgári Iskola épületének emeletén található tanári lakások egyikében töltötte. Iskoláit a nagyváradi zsidó gimnáziumban, a Premontrei Főgimnáziumban, végül 1925-ben nagyváradi Kecskeméti Lipót Izraelita Líceumban fejezte be, itt érettségizett. Rajztehetsége korán megmutatkozott, a Premontrei Főgimnázium rajztanára, Udvardy Ignác Ödön felfigyelt rá. Ő vitte el a nagybányai festőtelepre, ahol Thorma Józsefnél tanult festészetet.
1925-ben Réti Istvánnál folytatta festészeti tanulmányait Nagybányán, ebből az időszakból datálódik tanárai portréit tartalmazó vázlatfüzete. Réti ösztönzésére beiratkozott a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol nagy hatással voltak fejlődésére tanárai, Rudnay Gyula, Vaszary János és Lyka Károly, ez utóbbi befolyásolta pályája alakulását. Felhagyott festészeti tanulmányaival, és a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészkarára iratkozott művészettörténet szakra Gerevich Tibor művészettörténész, kultúrpolitikus tanszékére. Pályája alakulására hatással volt a klasszika archeológia- és művészettörténet-tanára, Hekler Antal. Egyetemi évei alatt egy speciális területen, a grafológia terén végzett kutatást, 1930-ban megjelenik tanulmánya, A modern grafológia.
1930-ban diplomázott, majd a Művészettörténeti és Keresztény Régészeti Intézetben szerzett doktori fokozatot, disszertációjának címe: Nagyvárad barok (sic!) és neoklasszikus művészeti emlékei. A korszakok monografikus összefoglalásának tekinthető munkájával ő is lerótta adóját szülővárosával szemben. Dolgozata Fiedler István nagyváradi és szatmári megyés püspök támogatásával 1932-ben nyomtatásban is megjelent.
1931-ben részt vett a magyarországi fiatal izraelita festőművészek kiállításán. Megválasztották a Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Egyesülete művészeti titkársága elnökévé.
Visszatér szülővárosába és a Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet könyvtárosa és levéltárosa lett. A nagyváradi Szigligeti Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület tagjai közé választották.
1932-ben részt vett a Nagyváradi Szépművészeti Társaság megalapításában. 1934-ben két munkával vett részt a társaság nagyváradi kiállításán, az egyik portré Rembrandt, a másik Franz Hals stílusában készült.
Lehetősége nyílt megismerkednie Erdély jelentős közgyűjteményeivel, családi könyvtáraival és levéltáraival. Gróf Bánffy Miklós politikus, író, művész megbízta a bonchidai kastélyban elhelyezett családi levéltár és könyvtár rendezésével, Bíró József támogatója marad.
1937–39 között a marosvásárhelyi Teleki Téka igazgatója volt.
1940-ben a műemlékvédelem fontosságát hangsúlyozza Az erdélyi Műemlékvédelmi Bizottság (Comisiunea Monumentelor Istorice) bemutatása és feladatai című tanulmányában.
1941-ben jelent meg Erdély művészete címmel egy torzóban maradt többkötetes munka összegzése.
A korlátozó zsidótörvények nem tették lehetővé pályájának kibontakozását, többnyire folyóiratokban közölt. 1943. május 8-án megkapta a kivételezett személy minősítést és a kivételezettségi igazolványt.
- július 18-án feleségül vette Auer Anikó Máriát, akinek sikerül megszereznie a zsidótörvények alóli mentesítést.
1944 őszén Budapestre költözött, édesapját, Bíró Márkot az utolsó pillanatban sikerült kimenekítenie a nagyváradi gettóból. 1945. január 6-án édesapjával együtt Budapesten a nyilasok elfogták, másnap a Duna-parton gyilkos golyók áldozatai lettek.
Bíró József a híd szerepét töltötte be a román és magyar művészettörténészek között. Tanulmányaiban bemutatta a román művészettörténészek új kutatási eredményeit, elméleteit és a magyar művészettörténet legfrissebb kutatásait.
1991-ben Budapesten Bíró József-emlékkiállításra került sor az Országos Műemléki Felügyelőség rendezésében.
2007-ben a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság centenáriumi megemlékezést tartott Bíró József emlékére. A Zárda utcai egykori zsidó iskola falán emléktáblát helyeztek el.
2021-ben Bíró József képzőművészeti hagyatékát Adam Bíró, Franciaországban élő örökös a Kolozsvári Zsidó Hitközségnek adományozta. A hagyatékot a Bánffy-palota emeletén állították ki 2021 júniusában Löwy Dániel professzor közreműködésével.
Fontosabb munkái:
A modern grafológia. Budapest: Pantheon. 1930.
Nagyvárad barok [sic!] és neoklasszikus művészeti emlékei (doktori értekezés). Budapest: Centrum. 1932.
A kolozsvári Bánffy-palota és tervező mestere, Johann Eberhard Blaumann. Cluj. 1933.
A kolozsvári Szent Mihály templom barok [sic!] emlékei. Cluj-Kolozsvár. 1934.
Két kolozsvári főúri barokk palota. Budapest. 1934.
A belényesi róm. kath. templom. Budapest. 1935.
A bonczhidai Bánffy-kastély. Cluj. 1935.
Kolozsvári képeskönyv. Budapest. 1940.
Az erdélyi magyar műemlékpolitika feladatai. Cluj-Kolozsvár. 1940.
Erdély művészete. Budapest: Singer és Wolfner. 1941.
Kolozsvár in Bildern. Budapest: Singer és Wolfner. 1941.
Európa festészete. Budapest: Officina. 1942.
Chateaux de Transylvanie. Budapest. 1942.
Erdélyi kastélyok. Budapest: Új Idők Irodalmi Intézet. 1943.