Kulturális folyóirat és portál

Tunyogi László író, Kocsis András kiadóvezető és Szűcs László a Kossuth könyvdélelőttjén

2019. május 21 | Tóth Hajnal | Kultúra

A könyv életérzés

Kossuth könyvdélelőtt volt május 18-án, szombaton a Várad folyóirat új szerkesztőségében. Kocsis András Sándor, a Kossuth kiadói csoport vezérigazgatója és Tunyogi László író volt a vendég.

 

A két meghívottal Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője beszélgetett. Először Kocsis András Sándor mutatta be a csoporthoz tartozó kiadók tevékenységét. A Kossuth Kiadó 1944 decemberében alakult Szikra néven. ’57 márciusában nevezték el Kossuthról. Kocsis András Sándor ’90 márciusában vette át a kiadót. A jelenlegi kiadói csoport független, „még önmaguktól is függetlenek”. Öt könyvkiadó és egy kereskedelmi cég tartozik a csoporthoz. A Kossuth Kiadó a könyvek, különféle lapok, kiadványok mellett ún. bookazine-okat (könyv és magazin ötvözete) is jelentet meg. Szó volt arról, hogy a hangoskönyveknek sikere van nemcsak szülők és gyermekek körében, hanem például az autósok is szívesen vásárolják ezeket, hiszen a hangosköny olyan kultúrahordozó, mely mellett más tevékenység is végezhető. Nem utolsósorban fantasztikus színészek adják elő a szövegeket (Für Anikótól kezdve Mácsai Pálig). Az e-könyvek esetében a korábbi növekedési dinamika megállt, de jelen vannak a piacon.

„A könyv életérzés” – mondta Kocsis András Sándor. „A könyv betölti a terünket színeivel, illatával, átölelhető, eldobható, szerethető. Az olvasás a kreatív gondolkodásnak döbbenetesen fontos útja. Nem tűnik el a Gutenberg-galaxis.” A kiadóvezető arról is beszélt, hogy jelenleg az állami támogatások összege nevetséges. Parcializáltan működnek e támogatások. Ősztől több új programsorozat útnak indítását tervezik. Például irodalmi flashmobok is lesznek. A kiadó Erdély történetéről is szeretne bookazine-t megjelentetni. Kocsis András Sándor nemcsak kiadóvezető, hanem szobrász- és festőművész, mindemellett sokat utazik és fényképez. Évek óta járja fényképezőgépével a világot, főleg Ázsia és Észak-Afrika izgalmasabb országait, városait. Iránban, Kínában többször is járt. Onnan, ahol megfordul, többnyire könyvélménnyel és könyvtervvel érkezik haza. Ezek nem hagyományos útikönyvek, hiszen – barátok, szerzőtársak bevonásával – személyes élményeiket osztják meg a szövegek és a színes képek révén. A váradi találkozón több ilyen könyv is megvásárolható volt kedvezményesen, például: Buddha gyermekei, Irán ezer arca, Kínai bölcsességek, Kuba – Dél-Amerika kapuja. A kiadás előtt álló dél-indiai és Srí Lanka-i képeihez Tóth Krisztina ír mininovellákat. Kocsis András Sándor elmondta: csavargásai során szerte a nagyvilágban mindig azt keresi, ami összeköt bennünket, embereket, s nem arra figyel, ami elválaszt. Ha egy kisgyermek kirohan az utcára, az édesanyja mindenütt ugyanúgy, ugyanolyan lélekszakadva rohan utána. Megejtő pillanat volt az is, amikor egy burmai kisfiú a homokba rajzolva magyarázta el, hogy ő árva. A szerző patriótának és Európa-centrikusnak tartja magát, de ha Marokkóban van, akkor úgy él, mint egy marokkói. Tisztelni kell egymás kultúráját, és próbálni kell alkalmazkodni a befogadó országhoz. Ennek persze kölcsönösnek kell lennie.

Az irodalmi matinén Tunyogi László Fél szemed világa című, magyar irodalmi és történelmi alakokról szóló könyvét is bemutatták. A kötet a Noran Libro Kiadó (vezetője Kőrössi P. József, a kiadó tagja a Kossuth kiadói csoportnak) gondozásában jelent meg. Az író Darvasi László felfedezettje, többek mellett Parti Nagy Lajos, Závada Pál „tanítványának” is tekinthető. Fél szemed világa című novelláskötetében a magyar történelem és irodalomtörténet, továbbá a jelenkori magyarság alakjairól készített sajátos, eredeti szemléletű portrékat. Például Vak Béla, Könyves Kálmán királyok, Dózsa György, Gellért püspök, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Bibó István különös története olvasható itt. Megpróbált belebújni az életükbe. Ezek a sorsok mind drámaiak. A hatalom nem a boldogság útja, – mondta Tunyogi, aki azt is elárulta: sokat kellett kutatni e történetek megírásához. A novellákban vannak fikciók is, ugyanakkor üzenetek is ezek a történetek. Az alcím – Magyar séták – több fogalmat is rejt. Budapesti sétái alkalmával nézte a magyar személyiségek emlékét őrző utcaneveket, s nemegyszer eltöprengett egy-egy irodalmi, történelmi személyiség útján, sorsán. A találkozó végén a két szerző dedikált, illetve immár kötetlen formában folytatódtak a beszélgetések.

 

Fotó: Csíkos Rolland (Festum Varadinum)

Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu