Kulturális folyóirat és portál

Géczi János, Selyem Zsuzsa, André Ferenc és Kemenes Henriette

2018. április 30 | Tóth Hajnal | Irodalom

Zudor 64 – Pygmalion monológjától A rusnya valcerig

Romániából jöttem címmel versszimpóziumot tartottak a nagyváradi Posticum kulturális és ifjúsági központban Zudor János 64. születésnapja alkalmából. Az eseményt, amelyen sok érdekesség elhangzott Zudor János életéről, költészetéről, a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) és az Élő Várad Mozgalom szervezte.

 

A Posticum több éven át nyújtott menedéket Zudor Jánosnak, a viszontagságos életű költőnek. 2011-ben megjelent Jónás és a mérték című kötetét a Posticum adta ki, legutóbbi, A rusnya valcer című verseskötete pedig az Új Forrás Könyvek és a Posticum Kiadó közös gondozásában jelent meg 2012-ben. Zudor két éve egy margittai szociális otthonban lakik, ahol példásan gondoskodnak róla. Mint a szimpóziumon megtudhattuk, aznap, április 27-én meglátogatta Zudort a margittai otthonban Szűcs László, a Várad kulturális folyóirat főszerkesztője és Kemenes Henriette költő. Elmondták: Zudor az állapotához képest jól van, és örült a látogatásnak. 2014-ben még a Posticumban köszöntöttük fel Zudort, aki minden vendéget örömmel üdvözölt evvel az őszinte felkiáltással: „Boldog születésnapot nekem!”

A mostani szimpóziumot Korpa Tamás, a FISZ elnöke nyitotta meg. Szólt arról, hogy ez az esemény egy rendezvénysorozat utolsó epizódja. A találkozóknak minden alkalommal olyan helyszíneket választottak, amelyek valamiképpen szorosan kötődnek a kiválasztott író, költő életéhez, ezért is különlegesek ezen jelenlétek. Például Térey János Zártkert című verséről Vámospércsen, a Térey család egykori kertjében beszélgettek; Kovács András Ferenc színházi verseiről a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színpadán beszéltek.

Zudor második verseskötete Romániából jöttem címmel 1990-ben jelent meg ezer, számozott példányban. (Eredetileg a Kelet-Nyugat hetilap első számában volt olvasható a poéma.) A szimpózium első részében elsősorban erről a könyvről értekezett három meghívott: Antal Balázs, a Nyíregyházi Egyetem adjunktusa, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója, Gondos Mária Magdolna költő, a FISZ irodavezetője és Kiss Ernő Csongor, az ELTE Doktori Iskolájának (1945 utáni magyar irodalom program) hallgatója. Antal Balázs szólt a líra és fikció közötti kapcsolatról, s arról, hogy a könyv költői világában nincsenek jók meg rosszak, csak rosszak vannak. Gondos mária Magdolna megjegyezte: a mű gazdagsága miatt nem lehet róla referálni, csak előszót írni hozzá. S arról is mondott néhány dolgot, hogy milyen az, ha a művész nem válik szabaddá, de kiutat talál a kietlenségből. Kiss Ernő Csongor szót ejtett az 1989-ben megjelent első kötet, a Pygmalion monológja és a Romániából jöttem között.

Ezután a költő életútjáról beszélgetett André Ferenc költő és slammer, Géczi János József Attila-díjas író, képzőművész, egyetemi oktató, Selyem Zsuzsa irodalomtörténész, író, A rusnya valcer szerkesztője, valamint Szűcs László, a Várad főszerkesztője. A beszélgetést, amelybe később mások is bekapcsolódtak,  Kemenes Henriette moderálta. Szóba került, mennyire ismert vagy kevésbé ismert Zudor költészete. Szűcs László mesélt arról, hogy Zudorról folyamatosan tudott a nemzedéke, talán ismertebb volt a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján, amikor még kötete sem volt. Tragikusan későn, 1989 őszén jelent meg a Forrás-sorozatban a debüt kötete, a Pygmalion monológja, s mivel sok szöveget kellett kidobni belőle, sajnálatosan vékony lett ez a kötet.

Szilágyi Aladár közíró a Kelet-Nyugat folyóiratban megjelent műveiről is említést tett. A költő betegségéről, is szó esett. Selyem Zsuzsa szólt a skizofréniáról mint társadalmi tünetről. Mint elhangzott: Zudor meglehetősen eredeti figura, aki intenzívebben éli meg az életet, ugyanakkor sokszor önmaga ellen élt. Selyem Zsuzsa elmondta: A rusnya valcer nem töredezett mű; megrendítették ezek a versek, és sokat adnak az alkotások az olvasójának. Nem a tudatosság a lényeges bennük, hanem az érzések.

Rencsik Imre, a Posticum vezetője pedig nagy szeretettel beszélt a költőről. Hangsúlyozta: amikor Zudor megérezte a szeretetet, a munkája iránti tiszteletet, akkor nem volt vele gond. A rusnya valcert fél év alatt alkotta meg. Fontos volt, hogy legyen valaki mellette, aki tudja motiválni.

A találkozó befejező részében az Élő Várad Mozgalom három tagja, Biró Árpád Levente, Kemenes Henriette és Ozsváth Zsuzsa Zudor-motivumokra épülő performansza hangzott el, a produkciót Tasnádi Sáhy Péter rendezte.

Búcsúzóul – a Posticum és Rencsik Imre jóvoltából – minden résztvevő kapott ajándékba egy példányt a Rusnya valcerből.

Copyright © 2018 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu