Kulturális folyóirat és portál

2012. október 22 | Nagy Zsuka | Irodalom

Vázlatok egy névre

(a Mester diktál Bulgakovnak)

egy

(a szív nem orákulum)

Még felül az ágyból egy ember és
Aszalt szíve csüng a billentyűkön
Rángatja a fáraó élet rabszolga marionettje ő. –
Gügyög mint csecsemő kell  neki a tejhatalom.
Aztán becsempész egy kis ópiumot a szívbe
Rémült-boldogan szedi mint Brenner az orvos.
És ímélben feljegyzést készít neki plátói jegyzetek bár
Tudja minden egyre megy a halálra  mégis csak azt
A virágot tépkedi. Pedig rég tudja a szív nem orákulum.

két

(Margarita-koktél)

Még mindig kéri a lélek méhlepénye a vágynak
Asztalra tegye és készítsen belőle szert.
Résnyire vágja töltse istenszagú szenvedéllyel
Gúzsba kösse tetszés szerint fűszerezze.
Aztán vegyen egy poharat két rész tequilát
Rakjon bele lájmot triple sectet sót jégkockát.
Ég-sékerben szűrje és öntse a horizontra.
Tálalja hold-mintás abroszon csillagkenyérrel
Ambróziát kenjen rá. Szólítsa. Töltsön neki. Szeresse.

(fotoszintetizál)

Ma – csak a ma  van most kell a tegnap és a holnap mindig messze.
Az akarat csak távfutó az idő mindig csak ül rá a szívre.
Rohanni nem muszáj minden utolér. Ma van tehát ma.
Groteszk-lelkem szánni szeretni nevetni akar és mindig
Akar valami tragédiát. Magunkra maradtunk. Oltsd el a lámpát bár
Rég tudjuk a lámpások ideje lejárt csak az a kétdekás röhög
Éjjelbe gyűrt csomagolóban a melled alatt mint egy clown-jelenet.
Tévedhetetlen vagyok olykor azt érzem és ebben a névben napfényt kap
Az örökkévaló-mulandóság. És a pillanat csodája fotoszintetizál.

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu