Kulturális folyóirat és portál

ali

2019. május 8 | Szűcs László | Társadalom

Történészekkel elmúlt száz évünkről

A leszakadt Erdély első száz éve címmel jelent meg Szilágyi Aladár közíró legújabb kötete, mely magyarországi és romániai történészekkel készült interjúkat tartalmaz. A Holnap Kulturális Egyesület gondozásában megjelent könyvet május 6-án, hétfőn mutatták be a Várad kulturális folyóirat szerkesztőségében.

 

A Szacsvay Akadémia újabb évfolyamának kötete jelent meg, összesen immár több mint ezer oldalnyi anyag jelent meg az utóbbi fél évtizedben felvett, különböző témájú beszélgetésekből, mondta Szűcs László, a Várad kulturális folyóirat főszerkesztője bevezetőjében. A tíz mostani interjúalany közül dr. Nagy Mihály Zoltán volt jelen a könyvbemutatón, illetve a Bihar megyei kampánykörúton lévő Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, listavezető jelölt is részt vett a beszélgetésben.

Az 1000 év Erdélyben 100 év Romániában projekt keretében a Szacsvay Akadémia előadásainak más erdélyi-partiumi helyszínei is voltak Nagyvárad mellett, az előadók pedig ez alkalommal az elmúlt száz évre fókuszáltak. Így Fodor János az impériumváltás stációiról, Bárdi Nándor az új korszak első éveiről, Sárándi Tamás a II. bécsi döntésről L. Balogh Béni az erdélyi szétfejlődés kezdeteiről, Romsics Ignác az autonómia igézetéről és a párizsi békeszerződésről beszélt. Gagyi József az 1945-től 1968-ig tartó romáéniai időszakról, Stefano Bottoni: 1956 erdélyi következményeiről, Novák Csaba Zoltán a Ceauşescu-rendszer magyarságpolitikájáról, Nagy Mihály Zoltán a temesvári és a marosvásárhelyi történésekről, Kiss Tamás pedig az 1990 utáni társadalmi és politikai változásokról értekezett, s értelemszerűen ezeket a témákat járta körül kérdéseivel az interjúkat készítő Szilágyi Aladár is.

Novák Csaba Zoltán szenátortól származik egyébként az idézet, miszerint mi jobban felkészültünk Romániai centenáriumára, mint maga a románság. Szilágyi Aladár ennek kapcsán elmondta, miután nagy csinnadrattával bejelentették a centenárium megünneplését, sokáig nem történt semmi, majd furcsa pénzosztásokról szóltak a hírek. Winkler Gyula a párbeszéd-képtelenséget említette az évforduló kapcsán, mint mondta, nemcsak a román-magyar társadalmi párbeszéd hiányzik, a román társadalomban is hiányzott az a párbeszéd, melynek kezdeményezése, lefolytatása az államelnök kompetenciája lenne. Nagy Mihály Zoltán elmondta, nem látja a román történész szakmát például levéltári kutatásokat végezni a korszakról, de felidézte azt is, hogy 2016-ban a Román Tudományos Akadémia közleményt adott ki arról, hogy semmilyen, az I. világháborút érintő programban nem hajlandó együttműködni a Magyar Tudományos Akadémia történészeivel.

A Szacsvay Akadémia előző évadaival szemben, mikor egy-egy évad során a honfoglalástól a jelenkorig jutottak el, most száz év erdélyi-romániai történéseivel foglalkoztak. Szilágyi Aladár ennek tudja be azt, hogy ebben a kötetben van a legtöbb erdélyi, vagy erdélyi származású szakember, ugyanakkor az nem változott, hogy az egyes szakterületek legjobbjaival interjúzott. Szó esett a II. bécsi döntésről, melynek révén Észak-Erdély Magyarországhoz került, Dél-Erdély Romániánál maradt, akkor indult el egyfajta szétfejlődés. Ennek kapcsán a témában Hunyad megyeiként személyesen is érintett Winkler Gyula megjegyezte: talán profán dolog, de minden olyan pofon, ami Észak-Erdélyben elcsattant, az elcsattant Dél-Erdélyben is. Mint mondta, neki máig az lenne a természetes, hogy például Csíkszeredából Budapestre Déván át vezessen az út, hogy ez nem így van, ez is a szétfejlődés egyfajta következménye.

Nagy Mihály Zoltán a szétfejlődés kapcsán arra emlékeztetett, hogy például Tordán és Nagyenyeden azt az időszakot követően fordult meg a nemzetiségi arány. Ő egyébként egy későbbi korszak két drámai pillanatáról, az 1989-es temesvári forradalomról és az 1990-es marosvásárhelyi eseményekről beszélt, abszurd részleteket is megosztva a közönséggel. Kiderült például, az igazságügyminisztérium és a belügyi társa átadott ugyan dokumentumokat a Szekuritaté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottságnak (CNSAS), melyekből kiderül, hogy  a forradalom első napjaiban bizony a román hadsereg nem a rendszerváltás mellett volt. A hadügyminisztérium iratai ellenben nem vizsgálhatók, a Román Hadtörténeti Levéltár még jóval az Európai Adatvédelmi Szabályzat bevezetése előtt a személyi adatok védelmére hivatkozva zárolta például a politikai perek – ezeket nem polgári bíróság, hanem haditörvényszék előtt folytatták le – iratait. Elhangzott az a kevésbé ismert fejlemény, hogy a temesvári történések feltárásán dolgozó katonai ügyészt pár éve főügyészként a korrupcióellenes küzdelemben ismertté vált Laura Codruta Kövesi távolította el tisztségéből.

Szilágyi Aladár elmondta: érdekesnek tartana egy olyan Szacsvay Akadémia sorozatot is, mely az elmúlt száz év váradi, bihari magyar személyiségeivel, például Hegedűs Nándorral vagy Tabéry Gézával foglalkozna. Hozzátette: ha lehet tanulságot levonni a beszélgetésekből, a két világháború közötti erdélyi magyar közélet történéseiből, az az, hogy a túlzott kompromisszumkészség épp úgy árt a közösségnek, mint a kompromisszumkészség teljes hiánya.

 

Szilágyi Aladár legújabb interjúkötete Nagyváradon megvásárolható az Illyés Gyula Könyvesboltban, a Libris Anticában és a Várad szerkesztőségében, hamarosan pedig Kolozsváron, az Idea Könyvtérben is kapható lesz.

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu