Kulturális folyóirat és portál

2020. március 20 | Kulcsár Edmond | Irodalom

tavasz van

most képzeljétek hogy a sörkert udvarán
beszélgetünk rövidujjúban
a fűnek is egészen ismerős az illata
a lépcső alján két stoppoló beszélget
nem állnak meg nem zavarja őket
a falakat még tavaly benőtte a gaz
mi is csak olyankor járunk ide
amikor készülünk a változásra

vagy képzeljétek hogy a legelőn focizunk
napnyugtáig mama kiabál a kert végéből
már harmadjára szól ideje bemenni
mi még nem hiszünk az estében
számoljuk a vagonokat futunk utánuk
hátha utolérjük ha nem az sem baj
kiszedjük a nadrágunkba ragadt bogáncsokat
eltüntetjük a nap nyomait

képzeljétek hogy kimegyünk kisszekérrel a tóra
pucéran belemászunk a vízbe felváltva
ússzuk át egymás korlátait valaki kint marad
nézi a stégről testünk szimmetriáját
a horgászó fákat a langyuló eget
onnan kacsázik
egyenletesen bővülő körökként
némulunk a süllyedés hangjába

képzeljétek azt hogy az ablakból innen
a fák virágzanak az utcák nem üresek
a szomszéd a kutyáját sétáltatja
egy anyuka tolja újszülött gyermekét
Marikanéniék a kis lócán pletykálnak
szemben festik a kaput mossák az ablakot
idebent minden megtisztul
készülünk a változásra

Copyright © 2020 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu